A Csepel-sziget – így Ráckeve is – 1622-ben Esterházy Pál, később Heister Donát, majd vásárlással a zentai csatában (1697) győztes Savoyai Jenő herceg birtoka lett. A XVIII. században német telepesek érkezésével Ráckeve háromnemzetiségűvé vált.
A Savoyai-kastélyt (Kossuth u. 95.) a hadvezéri teendői miatt Ráckevén soha nem tartózkodott herceg építtette (Johann Lucas Hildebrandt, 1702–1720). Ez Magyarország legkorábbi barokk kastélya. Mai, klasszicista stílusú kupolája az 1802. évi tűzvész után készült. (Jelenleg nem látogatható.)
A ráckevei Boldogasszony görögkeleti szerb templom (Viola u. 1.) Magyarország egyetlen gótikus szerb ortodox temploma (1487). A különálló torony alsó része XVI. sz.-i, többi szintje barokk (1758). A templom falait teljesen beborítják a XVIII. sz.-i,
bizánci stílusú freskók. Az ikonosztáz, a püspöki és a Mária-trónus, az ikontartó állványok, az úrkoporsó 1768–1771 között készültek.
A copf stílusú római katolikus templom (Szent István tér, 1791–1799) Szent Antal-oltára 1800 körüli, a Nepomuki Szent János-oltár XIX. sz. eleji. Bibliai témájú szekkói a Ráckevén élt Patay László (1932–2002) festőművész alkotásai (1994).
Ráckevén is készült Árpád-szobor (Árpád tér) az 1896. évi millenniumi ünnepre (Szász Gyula), tartóoszlopán a fejedelem címerével és Árpád fiának, Zsoltnak születésnapját ünneplő szigeti nép ábrázolásával. Az Árpád Múzeum a neobarokk Münich házban kapott helyet (Kossuth L. u. 34.), gyűjteménye a vízi életre utal néprajzi tárgyakkal, régi céhek és egyletek emlékeivel.
Nyáron látogatható Magyarország egyetlen működőképes hajómalma, amely jó idő esetén ideális program minden korosztálynak. A Ráckevei-Dunát átívelő híd túloldalán a Peregi parkerdő népszerű vízisport- és horgászhely is.
Irodalomtörténeti kutatások és Ráckeve lakóinak emlékezete szerint a városban született Petőfi népszerű elbeszélő költeményének hőse, János vitéz. Horváth Nepomuki János valóban vitézi tetteiről az Árpád Múzeumban kiállított tárgyak tanúskodnak.
A „csónakos piac” (Dunasor) ugyancsak érdekes látványosság. Ráckeve a lakóinak és vendégeinek is kedvez rendezvényeivel, a kisdunai népzenei és néptánc találkozóval augusztus második felében, a Szent István-napi Vízikarnevállal, s a szerb Nagyboldogasszony-templomi búcsúval augusztus végén.
