A Gerecse híres búcsújáró helye (a Bajót községhez tartozó) Péliföldszentkereszt, ahol valamikor templomos lovagok őrizték a forrás csodatévő vizét. Esterházy Imre prímás barokk kegytemplomot építtetett ide (1735) és hivatalosan is zarándokhellyé nyilváníttatta.
A szalézi atyák tulajdonában levő templomban Jézus keresztjéből származó ereklyét őriznek, a kálvária minden stációja más-más stílusban készült az 1930-as években. Különösen értékesek a fából faragott szobrok és díszítések. Bár a katolikus zarándokok szinte az év minden napján érkeznek, nagy tömegeket a két nagy búcsú vonz május 3-án (Szent Kereszt megtalálása), szeptember 14-én (Szent Kereszt felmagasztalása). A kolostortól mintegy 600 méterre levő erdei tisztáson áll a Schmidt Sándor bányaigazgató által az 1930-as években építtetett Lourdes-i barlang.
Az őszi búcsúhoz kötődően szervezik meg a szalézi szerzetesek a Szalézi Plusz túrát, mely egyszerre túra és zarándoklat. A résztvevők négy irányból érkeznek Péliföldszentkeresztre: Pesthidegkútról kerékpárral, Tatabányáról, Dorogról és Nyergesújfaluról gyalogosan. Az úti célnál családi játékok, szentmise, irodalmi és zenei programok várják a túrázókat, akiknek előzetes jelentkezése szükséges.
Itt, több túraútvonal találkozási pontjában épül a Gerecse Natúrpark Látogatóközpontja, 2020 elejére készül el és nyílik meg.
A közeli Öreg-kő geológiai érdekesség, függőleges sziklafalain szívesen gyakorlatoznak a sziklamászók. Növényvilága védelmet élvez, akárcsak az innen hamar elérhető Jankovich-barlang, ahol az utolsó jégkorszak emberének maradványait találták. A látványos, hatalmas kupolacsarnokú, felszakadt barlang a Dunántúl egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye. (Szabadon látogatható.)
A hazai sziklamászó iskolák talán legnépszerűbb helyszínei a gerecsei kőbányák. A hegységben szervezik az ország egyik legnépszerűbb teljesítménytúráját, az áprilisi Gerecse 50-et és az embert próbáló, májusi Kinizsi 100-at. A siklóernyősök is kedvelik ezt a vidéket.
