A Nyugati-Mátra lábánál elterülő kisváros induló állomása a bakancsos túrázásnak. Értékes műemléke a romkert déli végében magasodó, volt cisztercita kolostor. Az Árpád-kori apátság köveinek felhasználásával épült 1716 táján. A kolostor északi és nyugati szélein a középkori apátság alapfalai még láthatók. Igazi különlegesség a régi bencés klastrom üveghutáinak maradványa. A romkertben elhelyezett műkő táblákon különböző színnel jelzik, hogy mely alapfalak és pillérmaradványok az 1130 előtti bencés, illetve az 1172 körül emelt cisztercita épületek maradványai. A kolostorépület pincéje − felújítása után − ma már múzeumpedagógiai oktatótér, a megyei természettudományi gyűjtemény és a várostörténeti gyűjtemény bemutatóhelye. 

A kolostor mellett a millennium tiszteletére 2000-ben állították fel Kiss Sándor szoborkompozícióját: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. Az alkotást a művész halála után – az eredeti tervek alapján – felesége, Lesenyei Márta szobrászművész fejezte be.

Pásztón a ma múzeumként működő barokk rendházban (Múzeum tér 5.) Nógrád természetrajzi gyűjteményét helyezték el. Érdeklődésünkre tarthat számot az Évmilliók emlékei Nógrádban c. állandó kiállítás, és a város történetét feldolgozó tárlat. Emlékszobát rendeztek be az utolsó cisztercita perjel és európai hírű zenekutató, Rajeczky Benjamin tiszteletére. Az épületben kiállítással állítottak emléket Gaál István Kossuth-díjas filmrendezőnek, aki gyerekkora meghatározó vidékét varázsvölgyként emlegette.

Az Oskolamester háza (Múzeum tér 3.) közelében feltárt középkori üveghuta és kovácsműhely is szabadtéri kiállítóhellyé vált, hazánkban egyedülálló ipartörténeti emlékekként. Csohány Kálmán (1925−1980) grafikusművész, a város szülöttje alkotásai a róla elnevezett galériában (Múzeum tér 4.)
tekinthetők meg.

A városkép meghatározó épülete a Szent Lőrinc-plébániatemplom (Múzeum tér 1.). XIII. sz.-i alapokra emelték: a bejárat mellett és az északi homlokzaton román ajtókeretet, résablakokat és szobormaradványokat tártak fel. Gótikus emlék az oldalkápolna kőkeretes, csúcsíves ablakaival és XV. sz.-i ülőfülkéjével. A templom újabb részletei barokk stílusúak, a berendezés pedig copf.

Északi homlokzata mentén XII. sz.-i, rekonstruált hatszögletű kápolna áll. A templom romkert felőli oldalánál láthatjuk Kiss Sándor Zsigmond királyt ábrázoló szobrát. A város kistemplomát, a temetőnél (Fő u. 117.) található Szentlélek templomot az egész ország megismerhette 2017 őszén, amikor könnyezni kezdett az ott található Rosa Mystica Szűzanya-kegyszobor.

A pásztói strand a környék kedvelt fürdőhelye, kötetünk megjelenésének idején már tart az a fejlesztés, melynek eredményeképpen újra meleg vizű medencével várják majd itt a vendégeket. 

Északkeletre, a városhoz tartozó Hasznoson a római katolikus templom szentélye gótikus. A község határában magasodó domb régi idők tanúja: a cserteri vár két tornyának maradványa az útról is jól látszik. Aki veszi a fáradságot és felmászik a romhoz, a szép kilátást kapja jutalmul. 

A várhegy alatt rohanó Kövicses-patakon gátat építve mesterséges tavat (23 ha) hoztak létre. Nyáron minden második hétvégén éjszaka is lehet a hasznosi víztározón horgászni.

A tó mögött az Óvár- és az Ágasvár-hegy magasodik. Közigazgatásilag ugyancsak Pásztóhoz tartozik a hegység nyugati oldalában található Mátrakeresztes, ahol a fakanálkészítés több mint 200 éves hagyományú. Bár már csak kisipari formában, de máig él ez a tevékenység a településen, amely kedvelt kiindulópontja az Ágasvár irányába induló túráknak.