Ezerötszáz éve él a gondolat, amely Szent Benedekben megfogant és követőkre talált e helyen, ahol a Szentírás és a Benedek tollából származó bencés Regula – a kolostori élet szabálykönyve – ad útmutatást a mindennapokhoz.
Az első bencés szerzetesek Géza fejedelem hívására 996-ban érkeztek Pannonhalmára. A kis templomot István király idején, 1001-ben szentelték fel. A tatár támadásnak még ellenállt, aztán hol magyar, hol török kézen volt a végvárrá lett kolostor. A ma is látható barokk épületeket 1722–1768 között építették. II. József a többi szerzetesrenddel együtt a pannonhalmi Szent Benedek rendet is felszámolta, de 1802-ben újra elfoglalhatták elhagyott kolostorukat. Megépítették a hatalmas könyvtárépületet és a templom 55 méter magas tornyát, mely a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása. Így formálódott a kolostor mai képe.
Ezer év telt el az alapítás óta és a Szent Márton tiszteletére szentelt bencés apátságból Világörökség lett. E rang tisztelgés a kolostor építészeti értékei, történelme és szellemi kisugárzása előtt.
A sokorói táj hármas dombján a Bencés Főapátság és temploma, a Millenniumi emlékmű, a Kálvária és a Boldogasszony-kápolna épülete és ezek környezete került fel a Világörökségek listájára. „Ora et labora” (imádkozzál és dolgozzál) – szól a bencés útmutatás, ennek szellemében él, aki e falak között tölti egész életét.
A XIII. sz.-i háromhajós, gótikus boltozattal fedett bazilika egyedülálló értéke a Szent Benedek- és a Szűz Mária-kápolna, valamint kőbordás csillagboltozatos szentélye. A legutóbbi felújítás 2012-ben fejeződött be. A rekonstrukció célja kettős: a szerzetesi jelleg visszaállítása és megerősítése, valamint a belső liturgikus tér mai céloknak megfelelő értelmezése volt. A bazilika, valamint az altemplom látogatható – ez utóbbiban nyugszik Habsburg Ottó szívurnája.
A templomból a „porta speciosa” díszkapuján jutunk a kerengőbe. A kapu dísze a Szent Márton-ábrázolás, mely egyben utal Pannonhalma régi nevére: Győrszentmárton. Innen összekötő folyosó vezet az „újabb” monostorépületbe (1734–1832).
A pannonhalmi apátság évszázadok óta szellemi központ, hihetetlenül nagy, felhalmozott kulturális értékkel. Ennek központja a levéltár–könyvtár–képtár együttese, mely napjainkban kb. 400 ezer kötetes és számos könyvritkaságot őriz. Itt láthatók a tihanyi és a pannonhalmi apátság alapítóleveleinek ún. nemes másolatai.
Az apátság egyénileg audioguide készülék használatával látogatható, előzetesen bejelentett csoportoknak tárlatvezetést biztosítanak. A Bazilikában kívülállók is részt vehetnek a 13 órakor kezdődő napközi imádságon.
Az apátság lábánál a levendula illatot árasztó, egész évben látogatható Arborétum és gyógynövénykertben folytathatjuk a pannonhalmi vendégeskedést. A gyógynövénykert terméseinek felhasználásával készült különleges gasztronómiai termékeket, illetve kozmetikumokat eladásra is kínálják. Az apátsági pincészetet a szőlészet-borászat iránt érdeklődőknek mindenképpen érdemes felkeresniük.
A mesterségesen megmagasított dombon álló Millenniumi emlékmű belső terét Aba Novák Vilmos befejezetlen freskói díszítik. (Jelenleg csak kívülről tekinthető meg.) A mai Boldogasszony-kápolna helyén a végvári harcok idején még földből készült, kis erősség, a tarisznyavár volt.
