A város legrégebbi emlékei a római korból származnak. A közigazgatásilag Pakshoz tartozó Dunakömlődtől keletre, a Bottyán-sánc (Sánchegy) löszfennsíkján helyezkednek el Lussonium, a római kori segédcsapat-tábor feltárt maradványai.
Lussonium, a római tábor műemléki helyreállítása két szakaszos volt. 2003-ban romkert formájában felépült az erőd feltárt déli kapuja, a kapun átvezető É–D-i út maradványa, a déli erődfal mögötti, fa oszlopsoros katonai barakk és az É–D-i útra ráépült késő római torony falmaradványa. 2008-ban az északi kapu feltételezett helyén fa kaputorony készült, mely egyben kilátóként is szolgál, valamint rekonstruálták az északi tábort övező falat és az előtte húzódó sáncárokrendszert.
Paks belvárosában, a Mádi Kovács (korábban Cseh-Vigyázó) kúriában kapott helyet a Városi Múzeum (Deák Ferenc u. 2.). Az Anna utcai Daróczy-kúria (ma iskola) 1840 körül épült, 1880-ban Ybl Miklós tervei alapján bővítették ki.
Júliusban rendezik 1993 óta minden évben Pakson a blues, a jazz, a rock, valamint a finom ételek és a jó borok kedvelőinek részvételével a Nemzetközi Gastroblues Fesztivált. Az elmúlt évtizedek alatt az Egyesült Államoktól Ausztráliáig számos ismert zenekar lépett fel az eseményen.
A Szent István tér északi oldalát zárja le az Erzsébet Szálló klasszicista, L alaprajzú, egyemeletes épülete (1844). Innen néhány perc sétával érhetjük el a Duna-partot. S ha már Pakson járunk, feltétlen kóstoljuk meg a messze földön híres paksi halászlét az egyik (Dunaföldvári u. 5.), vagy a kömlődi városrészbeli másik Halászcsárdában (Csárda út 1−3.)!
A betelepülő reformátusok 1750–1755 között hozták létre első templomukat, amely negyven évvel később kapott tornyot. Az evangélikus felekezetű német bevándorlók is az idő tájt építették fel első templomukat, a jelenlegi 1884-ben kapta mai formáját. A paksi zsidóság cseh, lengyel és német területekről, valamint közel félszáz hazai településről érkezett. Zsinagógájuk ma könyvtárként működik (Villany u. 1.). Korunk alkotása a katolikus Szentlélek-templom (Makovecz Imre), a népi építészet hagyományait idézi korszerű építészeti megoldásokkal (Hősök tere).
A Paksi Képtár (1991) alapítója a Pécsi Műhely tagja, Halász Károly volt. A kortárs képzőművészek szellemi műhelye a konkrét-konstruktív, minimál-, koncept- és médiaművészetet helyezi a középpontba (Tolnai u. 2., a képen)
Az 1960-as évek második felétől és a későbbi atomerőmű-beruházás hatására lépett a város erőteljesebb fejlődési szakaszba. A Pakstól délre fekvő atomerőmű első blokkját 1982 decemberében kapcsolták rá a villamosenergia-hálózatra. Mára négy egysége termel villamos energiát, az ország szükségletének kb. a felét.
Az atomerőmű működéséről a Tájékoztató- és Látogatóközpontban kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők, az itt kialakított interaktív, ember- és természetközpontú kiállítás az atomenergiát a hétköznapok világában helyezi el könnyen értelmezhető, játékos panelek, ábrák és makettek segítségével. Az atomerőmű a 6-os út mellé épült.