A Bella-patak völgyében nagy kiterjedésű neolitikumi, ún. csoportos település nyomára bukkantak. A bronzkorban pedig bizonyítottan földvára volt Pákozdnak. Nevét Anonymus említi, majd 1279-ben oklevélben is szerepel.A Mészeg-hegy oldalában a Don-kanyar Emlékkápolna (Szabó Tamás) a II. világháború idején elesettek emlékét őrzi. Ezen a helyen emlékezik az utókor az Ismeretlen Katonára is 1999 óta.
Legendássá a falut a győztes pákozdi csata (1848.szeptember 29.) tette. A csata első emlékművét (1889) a főutcán állították. Dokumentumait, emlékeit a Velencei-tóba félszigetszerűen benyúló domb tetején, a fehér mészkő obeliszk (1951) melletti 1,6 hektáros Katonai Emlékpark mutatja be. Mostani formája civil kezdeményezésre jött létre 11 szervezet összefogásával (2002), hogy emléket állítson a hősi helytállásnak, a minden korban becsületesen küzdő, és ha kellett, életét is áldozó magyar honvédnak − immár nemzeti emlékhelyen (rövidítése: KEMPP). Ingyenesen letölthető okostelefonra vagy tabletre a KEMPP-et bemutató, tárlatvezető mobilalkalmazás.
Az 1848-as emlékhely, az I. világháború harcaira emlékeztető objektum és a Hősök emlékműve, majd a II. világháborús lövészállás-bemutató, a Don-kanyar kápolna, az 1956-os emlékpont, a Magyar Békefenntartó emlékmű és kiállítás sok-sok tanulsággal szolgálhat az ifjabb korosztálynak. Gyermek- és ifjúsági csoportoknak igény szerint apródképző, hadapródképző, valamint tematikus katonai vetélkedők és játékok színesíthetik a látogatást. A BakaLand pálya a katonák használta akadályterep kicsinyített mása és még annál is több. A csapatok kipróbálhatják, milyen az erőnlétük, lehetnek Raptor lézerharcosok és megszerezhetik ellenfelük zászlaját.
Az emlékparkban szeptember utolsó hétvégéjén a Pákozd-sukorói csatára emlékeznek a Honvédfesztivál résztvevői. A XIX. sz. közepének világa elevenedik meg a rendezvényen: huszár és hagyományőrző katonai bemutatók, ifjú nemzetőrök jelenléte és családi programok színesítik a csatatéri sokadalmat.
1928-ban a Magyar Ornitológusok Szövetsége a dinnyési parton madárfigyelő állomást létesített. A népszerű agárdi Madárvártát 1965-ben Chernel István ornitológusról, a kutatómunka elindítójáról (1865–1922) nevezték el. A másik legendás emlékű kutató Radetzky Jenő (1909–1992) volt, aki az 1950-es évektől munkálkodott a 420 hektáros Velencei-tavi Madárrezervátum és a tó területéből a vasúttal és a közúttal levágott nádas, a Dinnyési-fertő természetvédelmi területein. A nagy kócsag és a kanalasgém rendszeres fészkelő, de él itt búbos vöcsök, kis vöcsök és nyári lúd, valamint ősszel hatalmas csapatokban éjszakáznak a tavon a vetési ludak. Érdemes figyelemmel kísérni a Madárvárta eseményeit: táborokat, madárgyűrűzést és madármegfigyelést szerveznek.
A világ legnagyobb huszárszobra, a Miskahuszár (2017, a túloldali képen ) egyedülálló: 100 tonna betonból készült és 12,5 m magas. A monumentális alkotás az M7-es autópálya mellett áll, Pákozdon, az ún. Bogár-halmon, ott, ahol a mondák szerint Jellasics horvát bán és császári-királyi táborszernagy állt 1848 szeptemberében. A huszárság iránti tisztelet és nagyrabecsülés a Miskahuszár lényege. (Így szándékosan egybeírva, mert önálló fogalmat alkot.) A „magyar huszár”, mint jelkép már hivatalosan is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, kulturális örökség kategóriában.
A sétahajók egyik úticélja a pákozdi Szúnyog-sziget és nádfedeles, tornácos Halászcsárdája, ahol már 150 évvel ezelőtt is halászok főzték híres halászleveiket.
A közelben, a 160 m magas Mészeg-hegy oldalában a Pákozd-Sukorói Arborétum a nagyszerű fekvés, a sokféle funkció miatt kedvelt kirándulóhely. Testközelből figyelhetők meg a nagyvad- és szárnyasvadfajok. Az ide érkezőket interaktív tájékoztató táblák, panorámakilátó, tájmúzeum, vízi világ-megfigyelőpont is várja. A gyerekeknek kalandjátszóteret és erdészeti tanösvényt alakítottak ki. A túrázók kényelmét fedett esőbeálló, több erdei pihenőhely, tűzrakóhely biztosítja.
Egy újonnan épült madármegfigyelő-toronyból, szakvezetéssel kitűnően belátható a Dinnyési-fertő. Az egyik legmutatósabb esemény az őszi vadlibahúzás, amikor alkonytájban a fertő melletti földeken táplálkozó húszezer, vagy még több vadlúd „behúz” a biztonságot nyújtó vízre, hogy ott éjszakázzon. Vízálló bakancs vagy gumicsizma és meleg ruházat viselete célszerű, a távcsövünket se felejtsük otthon! (Jelentkezés a Duna−Ipoly Nemzeti Park szakvezetőjénél.)
