Öskün a valószínűleg XII–XV. sz.-i Garay-vár bástyájából kialakított, zsindelyfedésű kerektemplom miatt érdemes pihenőt tartanunk. A falu híres, félgömb alakú tetőzettel fedett, félköríves szentélyű kis templomát sokáig – tévesen – török mecsetnek hitték, nevezték. Napjainkban már nem istentiszteletek helyszíne, hanem kulturális rendezvényeké.
Mielőtt följebb kapaszkodnánk a Bakony kacskaringós útjain, röviden ismerkedjünk meg a hegység jellemzőivel!
A Bakony hegyeit a földtörténeti harmad- és negyed-
időszak hozta felszínre a Pannon-medencében. Völgyeit feltöltötte a megjelenő és eltűnő tenger, aztán a folyók, a patakok. A Bakony is bővelkedik karsztjelenségekben: a csapadékvíz, a folyóvizek hatására víznyelők, sziklatornyok alakultak ki – több mint száz barlangot hozva létre. A legmagasabb csúcsok itt is alig haladják meg a 600 métert, a terület éghajlati viszonyaiban sincs jelentős eltérés, összehasonlítva a középhegység többi tagjával. Csak a Magas-Bakony hűvösebb, csapadékosabb, ennek hatása a sűrűbb, magasabbra növő faállományon meg is mutatkozik.