Az evangélikus bazársor (1890, Győry Vilmos tér 3.) az eklektika jegyeit viseli. A szintén evangélikus gyülekezeti ház és iskola copf stílusú (1790), belül a mestergerendás, famennyezetes gyülekezeti termet érdemes megnézni.
Táncsics Mihálynak, Orosháza 1869–1872 közötti országgyűlési képviselőjének nevét viseli a neoklasszicista stílusban épült gimnázium (Táncsics Mihály u. 2−4.). Előtte a várost alapító (újratelepítő) zombai evangélikusok utódai történelmi emlékparkkal tisztelegnek az elődök emléke előtt (Szervátiusz Tibor, 1994).
A Nagy Gyula Területi Múzeum (Dózsa György u. 1.) gazdag helytörténeti anyagot őriz és mutat be. A város híres szülöttének egykori háza ma a Darvas József Irodalmi Emlékház (Dózsa György u. 74.), ahol az író-politikus művészi és közéleti pályafutásának dokumentumai ismerhetők meg.
Ötletesen a régi víztoronyban kapott helyet az ország egyetlen Kútmúzeuma (Könd u. 1.). A városközeli tanyák és népi lakóházak közül a Monori Csárda (1750) kéttraktusos, kontyolt tetejű, nádfedeles barokk épülete híres-hírhedt alföldi betyárok kedvelt ivója volt. (Jelenleg nem látogatható.)
A városhoz tartozó Gyopárosfürdőn 1869-ben kezdeményezte egy helyi orvos a tófürdő kiépítését. Az első kutakat 1920-ban fúrták, majd medencéket, Orosházáról kisvasutat építettek. Mára megszépült, új fürdője a tavi fürdőzés ígéretével teszi vonzó üdülőterületté a Gyopáros-tavat.
A zombai harangot most is őrzik a város evangélikus templomában. Mikor Orosháza is elnéptelenedett a török hódoltság idején, a Tolna megyei Zombáról 70 evangélikus jobbágycsaládot telepítettek le az orosházi pusztán. Győry Vilmos téri templomuk végleges arculatát 1830-ban nyerte el. Ekkor déli keresztszárnya összeépült az 1777-ben állított tűzfigyelő toronnyal. A hajó délkeleti sarkából előkerült – a kőedényben megőrződött – alapító okirat.
