Ópusztaszerre, a magyarság egyik leglátogatottabb emlékhelyére a kisteleki vasútállomástól jelzett turistaút vezet, s buszjárat is visz (11 km).
A Nemzeti Történeti Emlékpark mostani, területén egykor virágzó mezőváros volt Szer. Jelentőségét sejtetve honfoglalás-közeli eseményt idéz Anonymus Gesta Hungaroruma: szerinte Árpád és vezérei győztes csaták után itt rendezték el az ország ügyeit.
A Szerhez vezető „út” egy évezreddel későbbi megörökítői Feszty Árpád és művészbarátai voltak. A Feszty-körkép hányatott sorsára, évszázados történetére az 1995-ben befejeződött restaurálás tett pontot. Az eredmény nem csak a szemnek tetsző, hisz a körkép látványát hanghatásokkal is kiegészítették.
A körkép bemutatására körcsarnokot építettek, ahol az 1800 négyzetméteres vásznon, a világ második legnagyobb panorámaképén a Vereckei-hágónál győztes lovasrohamot figyelő fejedelmet és vezértársait helyezte a leghangsúlyosabb helyre a festő. A 38 m átmérőjű körképen a hadakat követő előkelőeket, s az egyszerű nép magabiztos vonulását és építkezését láthatják, a pogány szellemeknek áldozó ősök ünnepét élhetik át a látogatók.
Aki a Feszty-körkép körbefutó, festett vásznán megelevenedő történések középpontjában áll, nagy távolságokat befogó „panorámát” lát. A távoli képrészeket szinte a néző lábához simítja a dioráma, az a háromdimenziós terepgyűrű, mely üszkös farönkjeivel, valóságos tárgyaival, fegyvereivel, növényzetével elmossa a festett és a tárgyi világ határát.
A Romkertben a St. Gallen-i mintájára épült bencés monostor és környezetének régészeti feltárása közben középkori harangöntő műhely gödrére, kemencéjére és az öntőforma darabjaira bukkantak. Az öntőformát és a harangot restaurálták és bemutatják Európában egyedüli különlegességként.
Az emlékpark létesítésének egyik alapgondolata volt, hogy váljon a nemzet emlékezetének iskolájává, s ez sokféle ismeretanyag tárgyi megjelenítésére ösztönzött. A természet, az élővilág gazdagságát a kunsági erdészház mutatja be. Az ember és a természet kapcsolatát az Erdő a természet temploma c. kiállítás jurtaházai (Csete György, Dulánszky Jenő) szemléltetik.
A XIX–XX. századforduló tanyai-falusi-mezővárosi kultúráját a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, a magyarság szétszóródásának folyamatát a Világmagyarság hajlékában tanulmányozhatják a vendégek. Kis- és nagyvárosi utcaképet megelevenítő kiállításban idézik meg a soknemzetiségű Magyarország viseleteit – Promenád 1896 címmel.
Kaliforniai magyarok ajándéka az a 80 cm vastag, nagyobbik átmérőjénél 630 cm-es, 7,5 tonna súlyú mamutfenyőszelet, amelyen a „bütü” megfelelő évgyűrűinél megjelölték a Kárpát-medence legfontosabb történeti eseményeinek dátumát. Csaknem 1800 éve kezdődött a fa élete…
A honszerző Árpád vezér, a kalandozások korát lezáró Géza fejedelem és a keresztény királyságot alapító, szentté avatott István szobra Magyarországon egyedül Ópusztaszeren található együtt.
A Nemzeti Történeti Emlékpark rendezvényei egész évben a múltat, a hagyományokat idézik: a lovasprogram a fegyvereket, harcmodort, a vitézek öltözetét mintázza a honalapítás korából, a játszótér figurái pedig középkori szoborábrázolásokat követnek. A skanzenben tartják a jeles napokhoz kapcsolódóan a mesterségbemutatókat, hagyományőrző rendezvényeket. A hétköznapokon sem élettelenek persze a házai, működik a vegyesbolt, a posta, diákcsoportok töltik meg az iskolai osztálytermet.
Az emlékpark új Látogatóközpontja nem csak időszaki kiállításoknak ad helyet, hanem 3D-s mozi, kávézó is várja a látogatókat, és konferenciahelyszínként igénybe vehető (Szoborkert 68.).
A Csillagösvény Élményparkot a Nemzeti Történeti Emlékpark közvetlen szomszédságában alakították ki: kaland- és rekreációs szabadidőpark ez.
