Vízjárta vidékre érkezünk most: a Sárköz a Sió, a Sárvíz és a Duna között terül el. A mocsaras, vizenyős területek lecsapolása után az új termőföldek művelői jobb anyagi körülmények közé kerültek. Ez ruházatukban olyannyira megmutatkozott, hogy a sárközi az egyik leggazdagabban díszített hazai viseletté vált.

Őcsény a Sárköz legészakibb települése, elzártságának köszönhetően megőrizte magyarságát, gazdag népszokásait, népviseletét.

Főleg a női öltözködés sajátos Őcsényben: ingük finoman fodrozódó szádából készült, a nyaka fodros, ingujja bő, hímzéssel díszített. A három, aprón ráncolt, keményített alsószoknya fölött selyemszoknyát hordtak, elé szalagokkal díszített, rojtos selyemkötényt kötöttek. A vállkendő rojtja is széles, alóla a gyöngygallér kilátszott. Papucsuk hímzett, pamutharisnyájuk színes. A lányok aranyszállal átszőtt, tülkös pártát viseltek, ebben a kedvelt szín, a piros mindig előfordult.

Őcsény határában – füves repülőtéren – hőlégballonozni, ejtőernyőzni lehet, sárkány-, vitorlázó- és motoros repülő vezetésére oktatják a jelentkezőket.