A Veszprém–Tapolca főútvonalon megközelíthető népszerű kirándulóhely alig 15 kilométerre fekszik a Balatontól. Erdők övezik, halastava van, s olyan lovashagyományai, amelyek miatt évről évre visszatérnek vendégei. Árpád-kori temploma falainak felhasználásával a XV. században épült a Szent István-templom (Rákóczi u.), belső tere az eredeti állapotot tükrözi.

Végvára, a Kinizsi vár a magyarországi, különösen a dunántúli várak közül az egyik legépebben fennmaradt és helyreállított. Romjaiban is megfigyelhető a reneszánsz korai hazai megjelenése. A vár 2021 elejére, a teljes felújítás után a kor igényei szerinti kiállításokkal fogadja a látogatókat. Jelenleg a négyemeletes lakótoronyban az egykori várúrra, Mátyás király törökverő vitézére, Kinizsi Pálra emlékeztet a kiállítás; a várkápolnában vörös márvány síremlékének megmaradt darabjai is láthatók.

A várban az ún. Kinizsi Bankó váltásával hétfő kivételével minden nap kipróbálhatjuk a „Kinizsi Ötpróba” játékait (íjászat, csillagdobás, hordólovaglás, kardélre kapás, patkódobás). Július-augusztusban naponta kétszer várjátékot is megtekinthetünk. (A vár felújítása miatt érdemes a honlapjukon folyamatosan figyelni az aktuális információkat.)

Kinizsi és felesége, Magyar Benigna építtette az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend kolostorát, ma romjai Nagyvázsony határában kereshetők fel, a temetőn túl. A kolostor még rom formában is a későgótikus egyházi építészet kiemelkedő alkotása (1470 körül).

Mikor a török 1552-ben bevette Veszprém várát, a környék földesurai úgy döntöttek, minden nagyobb építményt lerombolnak, amit nem tudnak megvédeni, hogy ne „szálljon beléjük” a török. Ez lett a sorsa a pálosok kolostorának is: 1552 május végén előbb kifosztották, majd felrobbantották a Szent Mihály arkangyalnak szentelt templomot és kolostort.

A Schumacher-ház (Bercsényi u. 21.) a jellegzetes közép-dunántúli „füstöskonyhás” házépítés jellegzetességeit tükrözi. A helyreállítás után az épület népművészeti múzeumként állít emléket az itt élt és alkotott parasztiparosoknak – akik egyszerre voltak gazdálkodók és iparűzők.

A Postamúzeum (Temető u. 1.) májustól októberig látható kiállítása 1867-től a századfordulóig öleli fel a postaszolgálat fejlődését. Bemutatja a hivatali munkaeszközöket: levélmérleget, súlykészletet, fémpénztartót.

A faluban elektromos buszjárat közlekedik idegenvezetéssel, a várparkolók és a falu legtöbb látnivalójának érintésével.

Aki egy másik, szintén környezetbarát módot választana, annak a lovasfogatot ajánljuk. Fogattúrák, pinceszeres túrák, fogatos piknik, fogatos gyógynövénytúra, lovaglás rendelhető a településen. 

A 410 m magas Lugos-tető hegyen áll a Molnár Gábor-kilátó Nagyvázsony külterületén, Öcs és Padragkút közelében. Gyönyörű a kilátás innen a környékre. Érdemes piknikezéssel összekötni a túrát, helyét kényelmesre alakították ki.