Az évszázadok óta mozgalmas városnak a török hódítások idején fontos végvára volt, majd jelentős kereskedővárossá fejlődött. Ma Horvátország felé Délnyugat-Magyarország kapuja.
1861-ben Budával, 1865-ben már Béccsel van vasúti összeköttetése. A vasutat még egy dal is megénekelte. A „Megy a gőzös Kanizsára” kezdetű nóta Koródy Csobánczi Péter: A legény bolondja c. népszínművének egyik betétdala. A dal szerzője ismeretlen, mára már népdallá vált. Kodály Zoltán a 34. honvéd gyalogezred katonáitól gyűjtötte Kassán, 1916 augusztusában.
A legjelentősebb műemlék a Vasember-ház (Erzsébet tér–Ady u. sarok). Nevét az emeleti ablak mellett, a sarkon felfüggesztett páncélos vitézről kapta: eredetileg vaskereskedés cégére volt. Ma emeleti házasságkötő-, fogadó- és tanácstermének látogatóit oltalmazza a derék vitéz.
Az Erzsébet téri török kút a múzeumban található eredetinek pontos másolata. Nyolcszögű, alsó része állítólag a török kori várból származik. A Fő úton kelet felé haladva, a Thury György Múzeumhoz, ideiglenes kiállítások otthonához érünk (5.), majd a zsinagógához (6.). A háromszög alakú Deák térnek Istók János bronz turulmadaras szobra, mögötte az Országzászló és a Felsővárosi templom kölcsönöz imponáló megjelenést. A közeli Eötvös téren áll az 1952-ben ledöntött, majd 2005-ben újra felállított Nagy-Magyarország-emlékmű.
Becses műemlék az alsóvárosi (Ady u. 14.) barokk ferences templom (1702–1714). Nyugati oldalához ferences rendház kapcsolódik.
A Kanizsai Kulturális Központ három közművelődési intézmény összevonásával jött létre: a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, valamint a Medgyaszay Ház alkotják. A központ kistérségi hatókörrel szervezi a színházi előadásokat, komoly- és könnyűzenei koncerteket, s más kulturális programokat.
A Thúry György Múzeumban (Zrínyi u. 62.) Dél-Zala és Nagykanizsa történetét feldolgozó kiállítást tekinthetünk meg. A múzeumhoz tartozik a Képzőművészetek Háza és a Magyar Plakát Ház (Erzsébet tér 14–15.). A Képzőművészetek Háza nagy értékű, 600-nál is több festményből és grafikából álló magángyűjteményt tudhat magáénak, s mutat meg a nagyközönségnek. A Magyar Plakát Ház képzőművészeti kiállításoknak ad otthont.
A városközponttól az országhatár felé, az ipari negyed mellett elhaladva érkezik a látogató az egykori, az évszázadok viharaiban megsemmisült kanizsai vár emlékművéhez (1996).
Az egyre népszerűbb, 40 hektáros szabadidőközpontot a városközponttól 5 km-re, a 61-es kaposvári úton érjük el.
A Csónakázó-tó ráadásként fürdésre és horgászatra ad lehetőséget, játszótér várja a kicsiket, illetve itt látható az ország egyik legmagasabb kilátója, amely eredetileg fúrótorony volt (48 m). A Csónakázó-tavat immár kerékpárút köti össze a várossal, így a tóparti látogatóközpont könnyen elérhető. A tónál játszóteret, fitnessparkot, 4,2 km-es bringás körsétányt alakítottak ki, s lehet vízibiciklizni is.
A várkaput ábrázoló monumentális, 8 m magas téglabástya előtt a híres várkapitánynak, Thúry Györgynek bronz mellszobrát helyezték el (Vörös János, 1952). A kapitány másik, egész alakos szobra egy lakótelep dísze (Borsos Miklós, 1972).
A város legjelentősebb rendezvénye a Kanizsa Nemzetközi Jazz- és Világzenei Fesztivál − az ország egyik legrégebbi jazzfesztiválja −, ahol minden novemberben hazai és külhoni művészeket láthat és hallhat a közönség. A Tavaszi Művészeti Fesztiválon (március) pedig mindenki megtalálja a neki tetsző műfajt. A turisták számára minden bizonnyal a legvonzóbb a Bor és Dödölle Fesztivál szeptemberben.
Garmadabuckákat kereshetünk a város határában, s a homokdombi dűlő délkeleti részén meg is találjuk azokat. Futóhomok-képződmények ezek, az észak–északnyugati uralkodó szél által összehordott, 2-5 méteres dombocskák. Szokatlan látvány errefelé…
