Minden a Széchényiek nevéhez fűződik itt: ők emeltették a kastélyt, amely többszöri átépítés után nyerte el mai barokk–kora klasszicista formáját. Bent, a Széchenyi István emlékmúzeum földszintjén a XIX. sz.-i arisztokrácia életformáját idéző bútorok között a névadó munkásságának dokumentumai kaptak helyet.
Tudjuk, hogy 1840-ben, amikor a nagycenki kastély építését befejezték, gázvilágítás és vízöblítés szolgálta a kényelmet. Az őrépületekkel védett kovácsoltvas kapun át belépőt franciakert fogadja.
A Széchényi-kastély építését Széchényi Antal kezdte meg az 1700-as évek derekán egy itt álló udvarház átépítésével. Ezt a Nemzeti Múzeumot alapító, felvilágosult gondolkodású Széchényi Ferenc jelentősen átalakította. Ekkor készült a főbejárat fölé a kovácsoltvas erkély. Fiai közül Cenket Széchenyi István örökölte, aki 1838-ban Pollack Mihály tervei alapján bővítette a kastélyt mind a két oldalon egy-egy derékszögben csatlakozó szárnnyal.
Az emlékmúzeumban látottakat juttatja a látogató eszébe az 1970-es években lelkes soproni lokálpatrióták által kialakított mozdonymúzeum. A járművek skanzenjének látogatói útnak is indulhatnak a felújított Széchenyi múzeumvasúttal, melynek egyik végállomását a kastélynál, a másikat Fertőbozon alakították ki.
Még az amerikai kertészeti szakkönyvek is mint a magyar növénykultúra egyik világcsodáját említik a nagycenki hársfa-allét. Eredetileg (1754) 645 kislevelű hárs kísérte a 2600 m hosszú utat. A máig élő fák 16 m magasak, egyméteres törzsátmérőjűek. A hársfasor végén, az egykori remetelak helyén áll Széchenyi Béla és Erdődi Hanna síremléke. A kastély védett műemléki környezete, beleértve a hársfasort is, a Világörökség része.
Sétát tehetünk a Glorietthez, mint tette ezt Széchényi Ferenc az őt meglátogató József nádorral. A Gloriett a sétájuk emlékére épült – s bár önmagában is klasszicista építészetünk jeles példája, igazán élményt a páratlan kilátás szerez: a nádas mögött a nyílt víztükör csillog, jó időben a Kis-Kárpátok is látható.
Széchenyi István az omladozó régi templomot és híveinek igyekezetét látva tett ígéretet egy új templom felépítésére. Vállalta a költségeket és felkérte a neki több helyen is dolgozó Ybl Miklóst a tervek elkészítésére. Finom humorral azt is kikötötte, „ne helyezze a tornyot elöl a kapuzat fölé, mi mindig úgy tűnt fel falusi templomokon, mint a tojáson ülő lúd, legyen azért a torony a templom egyik vagy másik oldalához ragasztva és karzattal ellátva”. Ybl Miklós a kívánságot példamutató módon teljesítette.
Széchényi Ferenc 1778-ban barokk kápolnát építtetett a család nyughelyéül. Később klasszicista előtérrel bővítették. A kriptában koszorúszalagok tömege övezi gróf Széchenyi István és felesége, Seilern Cresscencia sírkamrájának zárólapját. Neves fiának országos gyűjtésből állíttatta a falu a háromméteres talapzaton álló, egészalakos Széchenyi-szobrot (Stróbl Alajos, 1897).
