A római limest védő épületeinek maradványaira épített, szabálytalan négyszög alaprajzú várnál kezdhetjük az ismerkedést a várossal. A régi felvonóhíd helyén többpilléres téglahídon juthatunk el a várkapuhoz. Alagútszerű boltozatának záróköve XV. sz.-i építésről árulkodik. Az oldalfalakban hét gótikus ülőfülke, s a kapuőrség egykori őrszobái még ma is láthatók.
A vár, Mars egykori hajléka most az agrártudományok otthona (Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar) és egyetemtörténeti, valamint a Hanság élővilágát és az ekék történetét bemutató kiállítások helyszíne.
A várral szemközti barokk Habsburg-ház (Deák Ferenc tér 5.) homlokzati táblái egykori neves vendégekről tájékoztatnak: a dekoratív épület már az 1600-as években ismert vendégfogadó volt. A hagyomány szerint itt adták a vendég kezébe az első magyar nyelvű étlapot.
Az 1891-ben épült, impozáns megjelenésű, hajdani vármegyeház – ma Városháza – (Fő út 11.) építői reneszánsz stílusjegyekhez nyúltak vissza. A Wallisch-ház (14.) a város egyik legrégebbi lakóháza, klasszicista formáját a XVIII. században nyerte.
Az 1827-béli régi városháza (6.) homlokzati domborműve szerint itt választották Széchenyi Istvánt a megyei rendek országgyűlési képviselővé 1847-ben.
A gótikus alapokon álló Cselley-ház, mely a város legrégebbi lakóháza, kőkeretes ablakaival, erkélytöredékével, bútor- és képzőművészeti gyűjteményével érdemel figyelmet. Itt található a Gyurkovich-gyűjtemény, pincéjének ódon falai római kori emlékeket rejtenek (Fő út 19.)
A Városkapu téren az egykori városi malom XVII. sz.-i épületét 1754-ben szép barokk homlokzat mögé rejtették. Ott, ahol a Magyar utca térré szélesedik, a Magyarországon ritka védőszentű Szent Gotthárd plébániatemplom előbb a gazdagodó polgárságnak, később Mária Terézia vejének köszönhette megépültét (az előző oldali képen), az egyetlen, Ausztrián kívüli Habsburg-kriptával, mely plébániai engedéllyel látogatható.
A mosoni városrész kikötőjében egykor több száz burcsellás – lapos fenekű, lovakkal vontatott, gabonaszállító – hajó időzött. Vendégfogadók, kávéházak és rangos polgárházak épültek itt. Az egyik gondozott kertben klasszicizáló oszlopos bejáratával sejteti funkcióját a Hansági Múzeumhoz tartozó épület, a Mosonvármegyei Múzeum, mely helytörténeti kiállításnak ad otthont (Szent István király út 1.). Moson és Magyaróvár egyesülését erősítendő, közös határuknál építették 1939-ben az erdélyi fatemplomok stílusában a református templomot (Hunyadi J. u. 2.).
A város legfőbb vonzereje a zöldövezetben megépült Flexum Termál- és Gyógyfürdő, melyet bővizű termálkutak látnak el 2000 m mélyről feltörő, 74 °C-os, minősített gyógyvízzel − a besorolása szerint Európa öt legjobb hatásfokú gyógyvizének egyikével.
A Szent István király út 123. sz. ház volt Flesch Károly hegedűművész szülőháza. Emlékét ápolandó, két- évente nemzetközi hegedűversenyt rendeznek Mosonmagyaróváron.
Az államalapítás ünnepe köré szerveződő Szent István Napokon igazi fesztiválhangulat költözik a városba: több helyszínen zajlanak a koncertek. Kiállítások, utcabál, ünnepi műsor és szentmise, bábelőadások, játszóház és más ingyenes programok várják a fesztivállátogatókat.
Nagy hagyományú a Szigetköz ízei, Vármegye borai Fesztivál (szeptember), ahol a borutcán és gasztroélményeken kívül különböző gyermek- és sportprogramok, tehetségkutató verseny, kézműves vásár és hazai zenekarok fellépései gazdagítják a kínálatot.
