Három, egymástól karakteresen különböző szakaszra osztható sugárút fut ki a belváros szívéből a Hősök terére. 2002-ben az elegáns párizsi és berlini mintákra kiépült Andrássy út és történelmi környezete is feliratkozott a Világörökségek listájára, csatlakozva a Duna-parti látképhez és a budai Várnegyedhez. Az eredetileg fakockákkal kirakott út nyugati szakaszát három-négyemeletes, belső udvaros házak keretezik. Középső szakaszán a Kodály köröndig az épületek már egy-két szintesek, az út legkeletibb része kertben épült villák sorozata.
Az Andrássy út a Nagykörutat az Oktogonnál keresztezi: a tér e nevet nyolcszögű alakjáról kapta. A 12. sz. alatt a gyerekek és a felnőttként is játszani szeretők nem hagyhatják ki a Miniversum „tanulmányozását”: a folyamatos mozgásban lévő, óriási terepasztalon az ország, Ausztria és Németország nevezetes épületei, utcái, tájai kb. százszoros kicsinyítésben kelnek életre. A Sugárút – ahogyan az Andrássy utat nevezik – majd’ minden palotája történelmi emlékhely: a Liszt Ferenc Emlékmúzeum (67.) volt a régi Zeneakadémia – az alapító-igazgató-zeneszerző lakott is itt. A régi Műcsarnokba (69.) a Budapest Bábszínház költözött.
Az Andrássy út 60. sz. alatti neoreneszánsz épület Terror háza elnevezéssel újjászületett múzeumként. Emléket állít sokezernyi ártatlan ember szenvedésének és erőszakos halálának, az Államvédelmi Hatóság áldozatainak. A Kodály körönd íves házsora keretében Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Vak Bottyán és Szondi György szobrára néz Kodály Zoltán egykori lakóháza (1.), mely ma múzeum.
Századfordulós hangulatba csöppenünk a Sugárút alatt is, ahol a 3,65 km hosszú millenniumi földalatti kocsijai futnak a Liget előtere felé. A Hősök tere közepén a Nemzeti Hősök Emlékköve (az Ismeretlen Katona sírja) külföldi állam- és kormányfők koszorúzási helye. A Millenniumi Emlékművet a honfoglalás ezeréves évfordulóján, 1896-ban kezdték építeni (Zala György szobrász és Schickedanz Albert építész). Mögötte a 85×25 méteres oszlopcsarnok (1896–1929) széleire a Háború és a Béke szobrai, a két oszlopsor párkányának külső peremére a Munka és a Jólét, valamint a Tudás és a Dicsőség eszméit kifejező művek kerültek. Az oszlopok közeit magyar királyok és a Habsburgok elleni függetlenségi harcok hadvezérei és politikusai foglalják el – bronzba öntve.
Az Emlékmű középpontjában 36 m-es korinthoszi oszlop áll. Tetejére 1901-ben a jobbjában a Szent Koronát, baljában az apostoli kettős keresztet tartó, csaknem 5 m magas – 1900-ban a Párizsi Világkiállításon Grand Prix-díjat kapott – Gábriel arkangyal került. Az oszlop talapzatán Árpád fejedelem és a hét vezér lovas szobrát helyezték el.
A tér nagyszerű látványát az oldalait lezáró épületek is fokozzák. A klasszicizáló homlokzatú Szépművészeti Múzeum timpanonjában az olimpiai Zeusz-templom szoborcsoportjának mása látható (1906). Bent az ország legjelentősebb képzőművészeti gyűjteménye felújítását követően 2018 őszétől ismét látogatható. A múzeum állandó kiállításait újrarendezték. A túloldali, eklektikus-neoklasszicista Műcsarnok (1895) az ország legnagyobb képzőművészeti kiállítóhelye. Mindkét épületet Schickedanz Albert és Herczog Fülöp jegyzi építészként.
A Műcsarnok háta mögötti részt „csizma” térnek hívták, mert itt állt az 1956-ban felrobbantott Sztálin-szobor, melynek csak a bronzcsizmás talapzata maradt meg. Helyére került Pátzay Pál Leninje. De úgy látszik, nálunk nemcsak a könyveknek van meg
a maguk sorsa, hanem a szobroknak is: Lenint már nem kellett robbantani, békésen leemelte egy daru, és elvitte a Budafok és Budatétény határában lévő Szoborpark Múzeumba, a többi „elvtárs” közé (XXII. kerület, Balatoni út–Szabadkai út sarok).
A Liget („lánykori” nevén: Városliget) nem csupán a főváros legnagyobb (1 km2) parkja, hanem 2019-től folyamatosan elkészülő újdonságai révén sokféle szórakozásra, pihenésre csábító, „kulturális és szabadidőközponttá” is válik.
A ligeti lehetőségek ma sem szegényesek: a csónakázótó keleti részében télen műjégpálya működik. Felette hídon jutunk Vajdahunyad vára történelmi épületcsoportjához, amely a román stílustól a barokkig csaknem minden építészeti korszakot megidéz a történelmi Magyarország néhány híres műemlékének hű másolatával. Eredetileg ideiglenes kiállítási helyiségnek épült az 1896-os millenniumra – fából. A pestiek azonban annyira megszerették, hogy Alpár Ignáccal kőből is megépíttették. Itt kapott helyet a Mezőgazdasági Múzeum (a világ egyik legértékesebb trófeagyűjteményével). A reneszánsz hangulatú „várudvaron” nyaranta szabadtéri koncertek várják a zeneszeretőket, télen, az adventi időszakban főleg a gyerekek kedvence az „élő” betlehemi jászol, szamárral, tehénnel és „valódi Jézuskával”. A tervek szerint a közeljövőben különleges turisztikai élményközponttá alakul át a múzeum
Az Állatkert (Állatkerti körút 6–10.) létesítésének (1866) ötletadója Rómer Flóris volt. Megnyitásakor első igazgatója, a regényes életű Xantus János egy zsiráfot vehetett át Erzsébet királynétól. Az Állatkert kerítése, kapuja és némely épülete a magyaros szecesszió Koós Károly által jegyzett irányzatának nagyszerű emléke. Vajon hol élhetnek a világon még elefántok Zsolnay-majolikadíszek között?
A tervek szerint hazaköltözik a Városligetbe a Néprajzi Múzeum, mely 1896-ban − a millenniumi kiállításon – itt mutatkozott be a nagyközönségnek. Az Ötvenhatosok terén kap méltó otthont az ország páratlan etnográfiai gyűjteménye (Napur Architect építésziroda).
A Magyar Zene Háza élő, igazi közösségi térként a magyar zenei élet egyik meghatározó találkozóhelye lehet, zenepedagógiai foglalkozásokkal, hangversenyekkel, tárlatokkal. A szinte teljesen áttetsző, környezetbarát épület a japán sztárépítész, Sou Fujimoto munkája.
Az egykor népszerű koncerthelyszín, a Petőfi Csarnok helyén az Új Nemzeti Galéria a XIX. századtól máig terjedő időszak képzőművészeti alkotásainak kínál majd otthont, várhatóan 2021-től. A gyerekekre is gondolnak az „új” Ligetben: egy 13 ezer négyzetméteres játszóparkkal.
A Vajdahunyad várában kint is van számos érdekesség! A Növénytani Liget-sétával önállóan is megismerhető a közvetlen környezet páratlan növényvilága. A múzeum legújabb „játékában” a feladatlap utasításait követve a vár Alapító Okiratának hiányzó részét kell meglelni. A felfedezőt kimondottan családoknak ajánljuk, vagy 3−5 tagú csapatoknak, de egyedül is végigjátszható. Van Kaputorony-túra is: a jellegzetes várkapu tetején, az Ostromfolyosón végig sétálva, fentről gyönyörködhetünk a Ligetben és a várudvarban. Az Apostolok tornya 150 lépcsőfok megmászása után tárja elénk Budapest körpanorámáját.
A Városligetnek ezen a részén egymásnak szomszédja volt 2013-ig az akkor bezárt Vidámpark, a Fővárosi Nagycirkusz és Európa legnagyobb gyógyfürdője, a Széchenyi Gyógy- és Strandfürdő (1909–1913) is. A két utóbbi látványosság folyamatosan új társakat kap: a terület délnyugati oldalán azóta megnyílt a gyerekeknek szánt Holnemvolt vár, a központi részen pedig az úgynevezett Pannon Park épül. (Csak három, műemléki védettséget élvező mutatványt és épületet őriznek meg a Vidámparkból.)
S hogy milyen lesz a Pannon Park és biodóm? A tervezet szerint a tágas külső terek egy középső építményhez, az 1,7 hektáron megvalósuló biodómhoz csatlakoznak. A Pannon Park külső, nyitott területeit parkok, sétányok, valamint az állatok kültéri kifutói alkotják majd. A biodóm belsejében ugyancsak sétatareket és állattartó helyeket alakítanak ki, és mindez egy fény-
áteresztő tető, egy búra alatt kel életre, négy évszakos bemutatóként szolgálva a közönséget. Itt kap helyet
a Pannon-tenger akvárium is. Ennek legfőbb látványossága egy óriási, több mint kétmillió literes cápamedence. A terület az állatkerti kiállítástechnika legkorszerűbb megoldásait vonultatja majd fel.
