Egykor virágzó kereskedelem és kézműipar alakult itt ki: csizmadiák, tímárok, fazekasok és szűcsök dolgoztak, művészi fokra emelve a népi mesterségeket.
A városban már a XVI. században dolgoztak fazekasok. Badár Balázs fazekasmester dinasztiát nevelt: fia, lánya, unokája folytatták munkásságát és megőrizték stílusát. A Badár emlékszoba és fazekas alkotóházban az Újvárosban (Sugár út 28.) eredeti környezetben láthatók munkái, diplomái, kitüntetései. Az országos és nemzetközi hírű fazekasság történetét mutatja be a Túri Fazekas Múzeum (Damjanich 2.).
Mezőtúr fazekasságára vonatkozó legrégebb emlékeink a középkorból származó zöldmázas kerámiatöredékek. A mezőtúri fazekasok kezdetben mázatlan fekete, illetve terrakotta használati edényeket készítettek. A XIX. sz. közepén a korsósok többsége a fekete edények mellett áttért a mázas edények készítésére. A virágozás, a sokszínű díszítés az 1860-as évektől terjedt el. A városra jellemző mezőtúri sárga, azaz „dudi” alapszínű edények az 1870-es években jelentek meg.
Petőfi Sándor Mezőtúron írta 1847-ben Utazás az Alföldön című versét a Zsindelyesnek nevezett, egykori vendégfogadóban, az átépített homlokzatú Petőfi-házban (Petőfi tér). Építészeti értéke is kiemeli a környezetből a klasszicista belvárosi református nagytemplomot (Kossuth tér). Már a XVI. sz. közepén teret hódított itt a reformáció, 1776-ig egész Mezőtúr lakossága református volt. Itt létesült az ország legrégibb középiskolája. Az 1530-ban alapított és azóta folyamatosan működő református gimnázium falai közül híres emberek kerültek ki (csak példaként: Szép Ernő költő, Várkonyi Zoltán filmrendező, Szécsi Pál táncdalénekes).
A városháza (Kossuth tér) eklektikus épületének tornyából jó a kilátás az egész városra (1928, Spiegel Frigyes, Englert Károly) A legközelebbi látnivaló az ország egyik legszebb tűzoltólaktanyája (1927, Fecska László) és a Nemzeti Szálloda (1897). A Múzeum téren a műemlék zsinagóga az 1970-es évekbeli felújítás után kiállítócsarnok lett.
A Strandfürdő és fedett uszoda az Erzsébet-ligetben 2,5 hektáros parkosított területen épült ki. A termálvíz alkalmas ízületi és reumatológiai fájdalmak enyhítésére, 1999-ben gyógyvízzé minősítették.
Augusztus utolsó vasárnapján kihagyhatatlan program Mezőtúron a Túri Vásár! Akit pedig a népzene és néptánc érdekel, egy héttel korábban szánja idejét az arTÚR Fesztivál, az Országos Citera- és Néptáncgála megtekintésére.
A túri vásár a XV. sz. óta nevezetes, főleg a Balkánról érkeztek ide kereskedők. A középkorban a korabeli krónikások szerint a külföldi utazókat is bámulatba ejtette az országos vásárokon összegyűlt hatalmas gabonamennyiség, a világhírű borok, a felhajtott csordák és nyájak tömege. Petőfi szerint (1847) „Mezőtúr derék város… Lóvásárai híresek, melyeken minden valamirevaló alföldi betyár megjelent, vagy lovat lopni, vagy lopott lovát eladni.”
A Körös-ártér a nemzeti park része, határa a város oldalán a védőtöltés, ezért korlátozás nélkül látogathatják a természetkedvelők. A XIX. sz. közepén, a folyószabályozási munkák nyomán kialakult holtágak teszik változatossá a tájat. A Mezőtúr és Gyomaendrőd területén osztozó Peresi-holtág 27,6 km hosszú. A 46-os úton Mezőtúrról indulva tábla jelzi, hol találjuk a Peresi tájházat, amelyet az 1902-ben épített szivattyútelepen alakítottak ki. A gőzüzemű szivattyúk mellett a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület élővilágát bemutató kiállítást tekinthet meg az érdeklődő.
Erről az útról érhető el a Peresi-holtág partján a képzőművészek mezőtúri alkotótelepe: a Takács-tanya. A Hortobágy–Berettyó főcsatorna, a Hármas-Körös és a holtágak ideálisak a horgászoknak. Leginkább törpeharcsát, keszegféléket, amurt és pontyot lehet itt fogni.
Mezőtúr határában egy igazi mai birtokra lel az utazó, ugyanis a mezőtúri Albrecht-kastély ma Hercegasszony Birtok néven romantikus kastélyszállóként működik (Hercegasszony útja 1.).
