A Matyóföld fővárosa 1464-ben Mátyás királytól kapta városi rangját, ehhez méltóan évszázadok óta a dél-borsodi táj központja. A tájegység különleges nevezetességét mutatja be a látogatónak a Matyó Múzeum (Szent László tér 8.) Matyó élet c. állandó kiállítása.
Matyóknak a mai Borsod−Abaúj−Zemplén megye déli részén egymáshoz közeli három település, Mezőkövesd, Tard és Szentistván lakóit nevezik. (Az ország más területein is matyóknak hívták régebben a református környezetben szigetként megmaradt római katolikus népcsoportokat.) A környezetétől vallási alapon elkülönülő három település főleg a XIX. sz. utolsó harmadától lett közismert; amikor teljes pompájában kivirágzott a közelmúltig élő, díszes népviseletük.
A matyó népművészet 2012-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára.
A XIX–XX. sz. fordulója után egyre inkább elszegényedő, távoli területeken mezőgazdasági idénymunkát vállaló (summás) matyóság életszínvonala és pazar viselete, népművészete szoros összefüggést jelez: állandó lakhely hiányában értékőrzővé a népviselet lett. Különösen nagy teret kap hát a kiállításon a matyó népművészet emlékanyaga, a viselet és a hímzés fejlődése.
A legenda szerint egyszer egy matyólegényt elvitt az ördög. A menyasszonya könyörgött, adja vissza neki egyetlen kincsét. Az ördög feltételül szabta, hogy hozza tele a leány a kötényét virággal – télvíz idején! A leány telehímezte a kötényét rózsával, s visszakapta szerelmét. Azóta Matyóföldön nemcsak a leányok, hanem a legények is cifra kötényt hordanak az ördög ellen.
A jellegzetes matyó viselet és hímzés főleg a mezőkövesdi íróasszonyok (hímzésrajzolók) keze nyomán virágzott ki a XIX. sz. utolsó harmadától. A leghíresebb kövesdi íróasszony Gáspár Mártonné Molnár Borbála (1876–1954), akit – nagyapja ragadványneve után – Kis Jankó Boriként ismertek. A róla elnevezett utcában álló emlékházához (22.) városképileg és funkcionálisan hozzátartoznak a szomszédos népi lakóházak (13., 21., 34.), ma bútorfestő, fazekas, mézeskalácsos, szövő, tűzzománcos alkotóházként, zeneházként és tájházként működnek, bemutatva a hadas településformát. (A hadas családszervezet tulajdonképpen atyafiságot jelent: az egymással rokon családoknak volt „had” a neve.) Egy udvaron, közös konyhán maradt együtt több felnövő nemzedék.
A Hadas városrész rendezvényközpontja ad otthont a Matyó Húsvét és a Matyóföldi Folklórfesztivál rendezvényeinek. Könyvünk szerkesztésekor nagyszabású felújítás és bővítés révén a Táncpajta interaktív látogatóközponttá alakul és kiállítóhellyel, múzeumshoppal, kávézóval gyarapszik.
A Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum (Eötvös u. 30–32.) az országban egyedülálló gyűjtemény.
Egyházművészeti ritkasággal büszkélkedhet a XV. sz.-i, gótikus eredetű, barokk Szent László római katolikus templom (Szent László tér 22.). A kápolna freskója a matyók világát jeleníti meg egy Úrnapi körmeneten. A mezőkövesdi templomfestő matyó viseletben ábrázolta a Madonnát, a festmény a Takács István Gyűjteményben tekinthető meg.
Mezőkövesd Zsóry Gyógy- és Strandfürdője (Napfürdő út 2.) Észak-Magyarországon a legnagyobb és leglátogatottabb. A fürdőt tápláló hévízkincsre a névadó Zsóry Lajos birtokán 1938-ban, kőolajkutatás közben bukkantak.
Kék anakonda, zöld ufó, rózsaszín varázsalagút, sárga inga és versenycsúszda – ezek az új csúszdapark elemei a Zsóry-fürdőben, együttesen 728 méternyi csúszdával. Adrenalinfüggők előnyben! Az öt csúszdán – melyek díszítése a matyó hímzés színvilágát tükrözi – egyidejűleg 8 pálya használható. Aki járt Mezőkövesden, soha nem felejti el a jellegzetes, kénes illatot, amit a magas szulfidkén-tartalmú víz áraszt. Az itt fakadó 60 °C-os gyógyvíz kéntartalma Magyarország összes gyógyvize közül a legmagasabb, s alkalmas reumás megbetegedések, ízületi kopások, ortopédiai műtétek kezelésére, javítja az anyagcserét és fokozza a szervezet ellenálló képességét. A fürdő területén gyógyászati központ, élményfürdő, szaunapark, uszoda, csúszdapark található.
Új közösségi teret és egészségparkot alakított ki a Zsóry fürdő előtti téren. Az ingyenesen látogatható park az év minden évszakában várja a látogatókat. A Zsóry Liget Gyógy- és Egészségpark a Zsóry fürdő gyógyhely egyediségét megőrizve épült meg. Az arborétum zöld ligeteiben, terein, sétányain szabadtéri fitnesz, futókör, petanque-pálya, thaichi-mező, jógatér, sétautak szolgálják a relaxálásra, sportolásra vágyó vendégeket, kellemes, zöld környezetben, megteremtve az aktív pihenés lehetőségét. Közösségi terei rendezvények, találkozók színterei, játszótere a gyermekes családoknak nyújt kikapcsolódást.