A Királyi Ménes-intézetet II. József alapította (1784). Reprezentatív központi épületeihez az északi és a déli diadalív alatt lehet eljutni: mindkettő empire stílusú (1807, Hild János). A két kaszárnya copf stílusú (1790, Jung József ). Az északi kaszárnya jelenleg a Nonius Hotel (Kozma F. u. 32.), empire és biedermeier a belső berendezése, III. Napóleon-korabeli a szalongarnitúrája.
„Különös látvány, mintha a kúriák és úri lakok, a nyaralók és kastélyok vándorútra keltek volna, azután találkoztak Mezőhegyesen, s itt megállapodtak, mondván, hogy jó nekik ez a hely” – láttatja Féja Géza Mezőhegyest, melynek környékén még a puszták és majorok is bővelkednek műemléképületekben. Magtárak, zabsilótornyok, fából épült haranglábak utalnak az egykori császári ménesbirtok jelentőségére, „mely intézet Európában kétségkívül minden rokonneműeket nagyszerűségével felülhaladt” (Fényes Elek).
A Mezőhegyesi Ménesbirtokon három nemzedék 38 törzsménje 30 év alatt alakította ki az ország első mezőgazdasági munkára legalkalmasabb lófajtáját, a noniust.
„Nonius Seniort – ezt a normann eredetű mént – az osztrák lovasok zsákmányolták a rossieri ménesből, az osztrák–francia háború idején… színe világos pej, … hátulsó bal lába bokában, hátulsó jobb lába félszárig kesely”
(Csanádi István).
A Ménesparancsnoki épület (jelenleg Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.) emeletes és középrizalitos, emeleti faverandája 1880 körüli. A fedett lovarda (1809, Hild János) ma is az eredeti funkciónak megfelelően működik: télen itt járatják a lovakat. A tetőn ún. széllő mutatja a szélirányt. Az empire Kocsi Múzeumban a magyar fogatsport eszközei – kocsik, szánok, lószerszámok és kocsis egyenruhák – láthatók szép számban. Az empire Központi Magtár (1809, Hild János) terveinek ihletője a római vízvezeték lehetett.
Az óriás platánfát, mely nagyságával és korával érdemelte ki a védettséget, méreteivel jellemezzük: 35 m magas, törzsének legvastagabb átmérője 2 m, törzskerülete 4,55 m, lombsátra 900 négyzetméteres – és lombjai közt fülesbaglyok tanyáznak.
Építési anyaga és technológiája teszi különlegessé a Hotel Centrált, mely egyike az országban ritka „fachwerkes” – fagerendás falszerkezetű (1885) – épületeknek (Kozma F. u. 22.). A Víztorony (Május 1. tér) fa gerendavázas és faburkolatú tartályháza a külső szemlélőnek is feltűnhet.
A ménesbirtok léte igényesen megformált, gazdasági célú épületekkel gazdagította a kisvárost. (A ma is használatban lévő magtárak és a csikóslakok kívülről tekinthetők meg.) A Hild Öregcsűr (1800, Hild János) az ország legnagyobb cséplőháza, két tetőtéri szinttel, csonkakontyos tetőkkel (Kossuth u. 10.).
A földbe süllyesztett csikóslakokat – a mezőhegyesiek szerint: putrikat – építészeti értékük és ritkaságuk kiemeli a ménesbirtokon belüli, egykori alárendelt szerepükből. A boltozott, külső kemencés lakásokat Le Favre császári tiszt építtette (1785) késő barokk stílusban. Tetőzetüket eredetileg fűvel benőtt földréteg helyettesítette. Ma már cseréppel fedik, oldalfalaik téglából átépülnek, de a 4-5 méterre süllyesztett lakórészek még most is az eredetiek.
A fogathajtó lovak tenyésztésében elért mezőhegyesi eredmények, s persze a megfelelő környezet indokolta, hogy már világbajnokságot is rendeztek a programnaptára sűrű bejegyzéseivel büszkélkedő kisvárosban. Érdemes hát utánanézni az interneten, melyik hétvégén keressük fel Mezőhegyest, hogy versenyt is láthassunk!
