A XVIII. sz. elején érkezett német telepesek első házai a középkori Szent István-kápolna körül épültek, utóbb sírköveik is a kápolnát övező parasztbarokk temetőben sokasodtak. Az államalapítás korából származó kápolna jelenlegi formája XIII. sz.-i.
A mecseknádasdi népéletet a Német Nemzetiségi Tájházban tanulmányozhatjuk (1977) – az egykori Gungl kocsma jellegzetes német portájából (Munkácsy M. u. 5–7.) alakították ki.
A zsindelyes kupolájú, nyolcszögletű Havi-Boldogasszony-kápolnát (Liszt F. u.) 1770-ben Klimó György pécsi püspök építtette. A püspök kedvelte birtokát, ezt jelzi a Templom tér barokk épületegyüttesének harmóniája (templom, plébánia, iskola) is. A falu barokk kálváriáját (1798–1811) a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére emelt kápolna zárja.
1771-ben szentelték fel Szent György vértanú tiszteletére azt a templomot, amelynek Skócia egyháza adományozta (1975) a skót festő, Gregor Smith Skóciai Szent Margitot ábrázoló festményét. A szent kápolnájában a Margit-szobornak (1993) a Réka-vár köveiből emeltek talapzatot.
Egy Mecseknádasdhoz kötődő monda szerint Szent István egyik lányunokája, Margit Malcolm skót király felesége és a skótok jótevője, nemzeti szentje lett. Margit állítólag a Réka-várban született.
A monda szerint a Mecseknádasd fölötti Réka-vár Szent István egyik unokájának, Margitnak szülőhelye. István az udvarába fogadott két száműzött, brit herceget (Vasbordájú) Edmundot és Edwardot. A Nádasd környékén nekik adott birtokot egy oklevél Britek földjének (Terra Britannorium) nevezi. Edmund elhalálozott, testvére a királyi udvarban nevelkedett, s nőül vette István Ágota nevű leányát. Három gyermekük egyike Margit (1046–1093), aki szüleivel visszatért a szigetekre, Malcolm skót király felesége és a skót nép jótevője, nemzeti szentje lett.
