Oklevélben 1262-ben szerepel először Nostre alakban, s temploma védőszentjéről (Maria nostra: mi Máriánk) kapta mai nevét az ország egyik legismertebb búcsújáró helye.
A Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomot az 1274-ben alapított pálos rendnek I. (Nagy) Lajos építtette a kolostorral együtt (1352). A török hódoltság után csak a gótikus szentély maradt meg. A hajót 1717–1738 között építették újjá, a Mária-kegy-
képet – a częstochowainak XVIII. sz.-i másolatát – Laszkiri Cyprián pálos atya festette és ajándékként került ide. 1989 óta ismét a pálosok gondozzák a templomot.
A barokk rendház, az ország harmadik legnagyobb kolostora (1773–1774) lakója volt Ányos Pál, Verseghy Ferenc és Virág Benedek pálos költő. A rend feloszlatása (1786) után a kolostort II. József raktárrá alakíttatta át, 1858 óta pedig fegyház.
A márianosztrai búcsúkat július első hétvégéjén Jézus Öt Szent Sebe, szeptember elején a Fájdalmas Szűzanya, december első hétvégéjén a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére rendezik. A hívek a falu keleti részén kereshetik fel a kálvária (1772–1777) kilenc meglévő stációját, s a dombtetőn a kápolnát.
