Aki északkeletről közelít Kőszeg felé, a dombtetőre felérve és az erdőből kilépve a legszebb panorámát kapja ajándékként az egykori szabad királyi városról. A hegyek tetejéről tekint le a völgy bejárata felett álló barokk kálváriatemplom, s a hegyeket uraló Óház-tetőn a zömök kilátó. Valójában mintegy nyolcszáz esztendős vár maradványa ez, melynek az 1990-es évekbeli rekonstrukciójakor (dr. Bakay Kornél) feltárták a déli kapubástyát, a felvonóhíd csörlőkamráját és a meglepő méretű, 22,5×12 m alapterületű, eredetileg 4–5 szintes lakótorony alapfalait.
A várost egykor elkerülő, ún. Koleraútról – járvány idején csak ezen járhattak az átutazók – a vasútállomáshoz kanyarodjunk be: a Kőszeg–Szombathely szárnyvonalat annak idején a város polgárai saját erőből hozták létre. A Rákóczi úton – a történelmi belváros felé menet – a Fekete Szerecseny patikamúzeumhoz (3.) érünk. Ennek helyén nyitott 1665-ben Nicolaus Herpius gyógyszertárat. Berendezését az 1850-es években faragták cseresznyefából.
Szemben az ország talán legrégebben, ugyanazon a helyen működő fogadójában, az Arany Struccban (Várkör 124.) már 1597-ben is kopogtathattak éji szállásért az utazók.
A Fő tér épületei közül érdemes jobban megnézni a 11. számút. Korábban barokk volt, de klasszicista stílusban átépítették. A téren a neogót Jézus Szíve templom (Ludwig Schöne, 1894) a belváros legnagyobb épülete, színpompás, sugárzó, sokszínű beltéri festéssel (Otto Kott).
A Fő térről az egykori híd nyomvonalát követő, szűk Városkapu utca bevisz a történelmi belvárosba. A hajdani Alsókapu a középkori erődítmény legfontosabb bástyája volt. Emeletén és a szomszédos Tábornokházban (Jurisics tér 6.) a Jurisics Miklós Múzeum kismesterségeket és a kőszegi céhek életét bemutató kiállításai láthatók.
A Sgraffitós-ház az egymásra felhordott, különböző színű vakolatba kapart díszítésről kapta a nevét – a tulipános és geometrikus mintázat a város legszebb épületévé teszi az emeletén előkerült, török kori mennyezetfreskójáról is elhíresült, egykori polgárházat. 2018-as felújítását követően nem csupán egykori pompáját kapta vissza az épület: benne könyvtárat, kutató- és irodahelyiségeket alakítottak ki (Jurisics tér 7.)
Érdemes egy pillanatra a Hősök tornya alól szétnéznünk: Magyarország egyik legkisebb és egyben legszebb történeti városmagját látjuk magunk előtt.
A Városháza talán az ország legrégebbi, ilyen funkciójú épülete: a XIV–XV. századtól máig ugyanabból az épületből irányítják a város életét, melyet a homlokzaton – egyedülállóan – címerek beszélnek el (Jurisics tér 8.).
A teret lezáró Szent Imre templomot a protestáns magyar gyülekezetnek építtette a város (1615–1618), később lett a katolikusoké.
Ugyanott Szent Jakab apostol templomát a Garaiak bővítették gótikus részekkel – a XIV. században valószínűleg azon a helyen állhatott a Kálmán győri püspök által Kőszegre telepített ferencesek temploma.
A gótika a Szent Jakab templom meghatározó stílusa, a Szent Kristófot és a Háromkirályokat ábrázoló falképek a templom korai szakaszában készültek. Ezekre és a Palástos vagy Köpenyes Mária freskójára egy XVIII. sz.-i oltár lebontásakor bukkantak. A templomhoz csatlakozik az egykori jezsuita, majd bencés rendház (1677–1680, Pietro Orsolini), melyben ma a Kőszegre újra visszatért verbiták (Isteni Ige Társasága) élnek.
Az Arany Egyszarvú Patikamúzeum (11.) értékes, tölgy-, dió- és hársfából faragott, szentek képeivel díszített bútorzatát az Iparművészeti Múzeum vásárolta meg, majd letétként került ide vissza 1982-ben. Ezután nyitották meg a gyógyszerészettörténeti gyűjteményt.
A felújított Sigray-palota vagy Európa-ház funkciója ma az oktatás, ezen kívül rendezvényeket és konferenciákat is befogad (Chernel u. 14.). Mellette a város egykori védműveinek legnagyobb bástyája, az ún. Öregtorony vagy Zwinger magasodik. Építése – a közelében talált leletek alapján – a XIII. századra tehető, mai többszögű alakját az Anjou-korban nyerte el. Innen belátható az egykori déli városfal épen maradt, leghosszabb része. A bástya felújításakor oktatási termeket alakítottak ki, s kulturális rendezvények helyszíneként is funkcionál.
A város védelmére szolgált a Kőszegi család építtette vár is: a ma elő- és belső várból álló erődítmény egykor teljesen különálló életet élt a várostól. Az elővár melléképületei fogják közre a Jurisics Miklós-szobrot (Mikus Sándor, 1963).
A belső vár Kőszeg legrégibb része. Északi és déli falait a négy saroktoronnyal együtt a XIII. században emelték, s a folyamatos építkezést a XVI. sz. elejére fejezték be. A török ostrom (1532) 25 napja alatt a védők 19 rohamot álltak ki, majd a törökök egyezkedés után elvonultak.
Hadtörténeti érdekessége volt az ostromnak, hogy az ostromágyúkkal nem rendelkező törökök – először Magyarországon – aknák robbantásával akarták a falakat lerontani. Ezeket a védők, Forintos Mátyás tűzmester vezetésével, ellenaknákkal hatástalanították.
A ma művelődési központ otthonaként szolgáló vár udvarán nyaranta várszínházi előadásokat tartanak. A várban helyezték el a Jurisics Miklós Vármúzeum várostörténeti kiállítását – benne az egyedülálló Szőlő Jövésnek Könyvével. 1740 óta minden évben Szent György-napon lerajzolták a gazdák által bemutatott szőlőhajtásokat. Ezt a hagyományt – mely mára már az UNESCO védelmét élvezi – ünnepélyes keretek között, új könyvben most is folytatják, köré programsorozatot szerveznek.
A Várkörön a városfalat és a hozzá tartozó tornyokat több helyen eredeti állapotukban vagy – régészeti feltárásuk után – jelzésszerűen mutatják be.
Az augusztusi Hangzó Város – Kőszegi Nyári Zeneakadémia mesterkurzusokkal, szemináriumokkal, koncertekkel, sőt istentiszteletekkel és városi improvizációkkal várja a résztvevő muzsikusokat, illetve a közönséget. Történelmi hagyományőrző céllal tartják minden augusztusban a Félhold és Telihold – Kőszegi Ostromnapok elnevezésű rendezvényt, Jurisics Miklós várkapitány és I. Szulejmán török császár összecsapásának emlékére. A katonai programok mellett a kultúra és a gasztronómia is helyet kap. Kőszeg büszke lehet szőlő- és bortermelési tradícióira is – a Kőszegi Szüretet minden év utolsó szeptemberi hétvégéjén tartják, a programsorozat része a Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó. Gasztronómiai rendezvény a Natúrpark Ízei – Orsolya-napi vásár, amikor is a natúrpark településeinek kézművesei települnek ki portékájukkal. Találkozhatunk méhészekkel, borászokkal, gyöngyfűzőkkel, fafaragókkal, fazekasokkal, tojásfestőkkel!
A síugrók tavasztól őszig, akár kánikulában is gyakorolhatnak a Kenyérhegy műanyaggal borított pályáján, télre aztán a lesiklókkal, deszkacsúszókkal osztoznak a Szabó-hegy sífelvonós pályáján.
A Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban (Aradi vértanúk parkja) a Chernel-kerti védett növények gyűjteményével, a madárvédelmi mintateleppel, a Kőszegi-hegység természeti értékeivel ismertetik meg a látogatót, a Búbos cinege élményösvényen pedig játékos formában madártani tudásra tehetnek szert az élővilág iránt érdeklődők.
Kirándulások lehetőségét kínálja a Kőszegi-hegység városhoz közeli része. A többnyire még a XIX. sz. végén kialakított turistautakon közelíthető meg az Óház-tetői kilátó, vagy a különleges formában – a hét vezér márvány névtáblájával – kiépített Hétforrás. Aki hosszabb kirándulást tervez, keresse fel a Stájerházakat, s onnan eljuthat a Dunántúl legmagasabb hegycsúcsára, a 883 m magas Írott-kőre is. Rohonc (Rechnitz) határában – a mai kilátót 1913-ban építették, s a trianoni határ kijelölésekor megosztották Magyarország és Ausztria között. A második világháború után sokáig csak osztrák oldalról lehetett megközelíteni. Ma már mindkét irányból útlevél nélkül feljuthatnak a túrázók.
A Kőszegi-hegység csaknem teljes magyarországi részére kiterjedő Kőszegi Tájvédelmi Körzet (1980) sziklái közül több − geológiai különlegesség. A két flóravidék találkozásánál nyolc magashegyi faj csak itt található az országban. A védettek közül is különleges a széles levelű harangvirág, a fehérsáfrány, a hegyi árnika és a hegyi lednek. Az ízeltlábúak, különösen a lepkék és a futrinkafélék számítanak egyedinek. A hegység szimbóluma is lehetne az itt még nagyobb számban előforduló foltos szalamandra.
A Kőszegi-hegység lábánál fekvő három kis település, Cák, Velem, Bozsok épített és természeti értékeinek megtekintésére érdemes időt szánni. A természetjáróknak is ajánljuk, hogy a hegységben tett kirándulások során ereszkedjenek le a völgybeli községekbe, ismerkedjenek meg látványosságaikkal.
