A nagy folyó partján Klapka és az erődök városa, Komárom kapaszkodik. Mégpedig két oldalról: a vashíd és a várhatóan 2020-ban elkészülő új Duna-híd nemcsak a folyam által megfelezett várost, de két országot is összeköt. A stratégiailag fontos fekvésű Komárom ókori elődje, Brigetio is már jelentős, kolónia rangú városa volt a római Pannóniának.
Komáromot az „erődök városa” névvel is illetik és nem véletlenül: a városban mindkét parton folyvást erődökbe ütközünk. Összesen hatot számlálhatunk – a magyar oldalon hármat. A hely ugyanis meggyőzte alkalmas voltáról az 1809-ben Bécsből Napóleon elől udvarostul ide menekülő I. Ferenc osztrák császárt és magyar királyt: a birodalom legnagyobb, kétszázezres hadsereg befogadására képes erődjének építését határozta el. A monstruózus építkezés 1877-ig tartott, átformálva a Duna-parti várost.
A Monostori Erődbe lépve – egykori neve: Fort Sandberg – lassan tárul föl a földtakarással borított óriási, közel 40 ezer négyzetméternyi épületegyüttes. Tizennégy épületrészben 640 helyiség szolgálta előbb a Habsburg-birodalmat, majd vagy negyven évig a szovjet hadsereget… Az egyedülálló ipar- és katonatörténeti értéket turisztikai látogatóközponttá és rendezvényhelyszínné alakították (a városközponttól északnyugatra, az 1-es főút mellett).
Haditechnikai és XIX. sz.-i ágyúkiállítás, Monarchia és Szovjet kiállítás, Szabadtéri haditechnikai park, Sütőipari emléktár (Kenyérmúzeum) is felfedezhető a hatalmas erődben. (Részben szakvezetéssel, részben önállóan látogatható.)
Az osztrák hadmérnökök tervezte erődön kétezer kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott: kellettek is ennyien, hiszen a beépített térfogat 270 ezer köbméter. 1800 m hosszú a kilenc méter mély és ugyanilyen széles sáncárok, amelynek külső-belső oldalában közel 2 m-es falazott folyosó fut lőrésekkel. A „Duna Gibraltárjának” is nevezett erődöt valamikor – békeidőben is – 400 ágyú védte.
A második, az Igmándi Erődben a Klapka Múzeum római kori kőtára idézi Pannónia kultúráját. Maga az erőd is érdekes, bár jóval kisebb, mint a monostori; „csak” 106 helyisége van 6 ezer négyzetméteren (a belvárosi körforgalomból délre, a 13-as főút mentén kereshető fel).
A harmadik komáromi erőd a magyar oldalon a Csillagerőd, rekonstrukciója eredményeként az erődben nagyméretű, új kiállítócsarnok 7 ezer m2-én kulturális központ jött létre (nyitás várhatóan 2020 márciusában): a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatai lehetővé teszik a szobrászat történetének áttekintését az antikvitástól a reneszánszig, a stílusok keletkezésének és egymásutániságának bemutatását (a belvárostól kelet felé, a Sport utca végén).
Az erődökben tett látogatás után ajánljuk a Brigetio Gyógyfürdő felkeresését, melynek 1260 m mélyről feltörő, 36–38 oC-os gyógyvize igen hatásos a fáradtságon túl a mozgásszervi megbetegedések ellen is (Táncsics u. 34–36.). A fürdő környékére szállodák, kempingek és éttermek telepedtek, odabent a nyári strandfürdő, uszoda, termálvizes medencék, élménymedence mellett gyógyászati, reumatológiai szakrendelés, jakuzzi, aromaszaunák, sportpályák is kínálkoznak minden korosztálynak. A családosoknak jó hír, hogy a gyerekek játszótereken, sőt, régészeti homokozóban is játszhatnak: római kori edények másolatát áshatják ki. A kis régészek akár haza is vihetik kincseiket!
Érdemes megkóstolni a 2018-as esztendő Ország Tortáját, a Komáromi Kisleányt, melyet a Jánoska Cukrászdában Sztaracsek Ádám készített. A torta mézes-diós tészta alapú, van benne körte, csokoládé, vaníliás krém, fahéj és gyömbér.
A Magyar Lovas Színház Magyarországon az első lovas társulat. Előadásaikat a történelmi múltú komáromi Fedeles Lovardában tartják, mely a város jelentős építészeti emléke is (Lovarda tér 4.).
Komárom honvédei 1848 szeptemberében Klapka György vezérletével megszerezték a várat és tartották a végsőkig – egyezkedésre kényszerítve Ferenc Józsefet. A Komáromi Napoknak a túlpartiakkal közös kulturális rendezvénysorozata erre emlékezik minden tavasszal. A szezonnyitó rendezvényen a történészkonferenciától a két városrészt összekötő futóversenyen át a hídi kötélhúzásig és a kirakodóvásárig, komolyzenei koncerteken át a folklórprogramokig mindenki talál kedvére valót. Szeptember végén a II. Világháborús Hadijátékokon pirotechnikával látványossá tett csatajelenetekkel, működő és kipróbálható harci járművekkel, játékos szimulátorokkal és gyerekprogramokkal készülnek a szervezők.
A városközpontban, a Szabadság téri neobarokk városháza oldalbejáratánál hatalmas hajóhorgonyok jelzik, hogy bent Dr. Juba Ferenc Magyar Tengerésztörténeti Gyűjteménye tekinthető meg (Szabadság tér 1.). A Bécsben élt egykori hajóskapitány és hajóorvos gyűjteménye e gyűjtőkörben az egyetlen Magyarországon. A több száz dokumentumból, fényképből, hajózási eszközből, tengerész-emléktárgyból, egyenruhából álló kiállításon stilizált hajófedélzet és kapitányi kabin is fokozza a tengerész-életérzést.
A Klapka György Múzeum főépületében (Kelemen L. u. 22.) a Brigetio kincsei c. állandó kiállításon római kori freskók és tárgyi leletek, valamint az 1998 nyarán talált szarkofágok láthatók a bennük talált csontvázakkal, gazdag üveg és bronz mellékletekkel, aranyékszerekkel együtt.
