A jellegzetes alföldi kisváros késő barokk és copf stílusú református temploma (Kálvin tér 1.) kétezer személyes. A városközpont ékességét, a Szabadság téri városházát sokáig „városházpalotának” hívták.
A Papi Lajos Alkotóház nevét a szobrászművészről kapta, aki ebben az épületben élt és dolgozott 1987-ig (Nyár út 8.). Művészeti hagyatékát és képzőművészeti gyűjteményét az alkotóház udvarán, illetve a  kiállítótermekben tekinthetjük meg. A Néprajzi Kiállítóterem (Petőfi u. 5.) régen híres kocsma, a Morgó Csárda volt (1781, Rabl Károly).

Kisújszálláson a kunsági cifraszűrt a rackajuh gyapjából előállított szűrposztóból készítették, a szélekre hímzett füzért vagy koszorút tettek díszítésként. Érdemes ellátogatni a Tájházba, hogy a látogató a jellegzetes, nagykunsági ún. „szélső” parasztházzal ismerkedhessen meg. Az épület egykor valóban a falu szélső háza volt, erre utalnak a védelmet szolgáló részletek, melyek több mint kétszáz évesek lehetnek (Széchenyi út 58.).

A városnak gyógyító vizű a strandfürdője (Rákóczi út 16.), a vasútállomástól és a 4-es főúttól 300 méterre lévő Erzsébet-ligetben található. Kumánia néven működik a fürdő és a hozzáépült szálloda. Több hektáros tölgyesének ideális fekvése kellemes mikroklímával párosul. A fürdőt 48-49 ˚C vízű termálkutak táplálják. Az alkáli-hidrogén-karbonátos, jódos hévíz gyógyító hatású mozgásszervi, nőgyógyászati bántalmak, tüdő-, légúti és vérkeringési panaszok esetén. A strand területén több sportpályát és kempingezésre alkalmas területet alakítottak ki. 

Csukás István a város híres szülötte, az ő mesefigurái elevenedtek meg azon a játszótéren, ahol Süsü és társai színesítik az élményeket. A városháza mögötti játszótéren, ami valójában egy mesepark, trambulin és kötélpálya is van, onnan nem messze, a Vigadó Kulturális Központ (Szabadság tér 7.) előtt pedig a híres fagylaltárus, Bagaméri is megjelenik szoborként. 

A Nagykunságban ez a környék a leggazdagabb kunhalmokban. Az alföldi táj jellegzetes tájképi elemei általában 5-10 m magasak, 20-50 méter átmérőjűek, kúp vagy félgömb alakúak. A Kis-Hegyesbori halmon – a 4-es főút 160-as kilométerénél – kun emlékhelyként kőszobrot állítottak.