Eredendően kereskedőváros, a Bécs–Buda–Belgrád országút állomása. Érdekes törökkori emléke a Mikszáth Kálmán Beszélő köntösében megörökített történet: a szultántól sok pénzért vásárolt kaftán sokáig védte a várost a török martalóc csapatok ellen. Kecskemét gyűjtőváros, befogadta és megvédte a török időkben a környék lakosságát, majd kiröpítette hódítani, pusztákat benépesíteni, falvakat telepíteni, szőlőt nemesíteni. Óriási birtokok kerültek a város tulajdonába, s jobb volt kecskeméti polgárnak lenni, mint másutt földbirtokost szolgálni. 

Mára a múzeumok és közgyűjtemények városa lett, egész sor máshol nem látható, különleges kollekcióval. A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben (Gáspár András u. 11.) átélhetők a gyermekvilág örömei. Ugyanott, a közös udvaron, a Magyar Naiv Művészetek Múzeumában a felnőttként is egyszerű lélek ábrándos alkotókedvét csodálhatjuk. 

A Magyar Fotográfiai Múzeum (Katona J. tér 12.) a világ dokumentumszerű megörökítésének másfél évszázados történetét tekinti át. Az élményeket film-, kerámia-, zománcművészeti alkotóműhely, galériák és a város hungarikumának születését bemutató Gyümölcspálinka-főzde és -kiállítás sokszorozza (Matkói út 2.). 

https://zwackunicum.hu/hu/zwack-muzeumok/zwack- kecskemeti-palinkamanufaktura/bemutato/#tartalom

Látogatási engedélyért felkeresve a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát (Liszt F. u. 19.) elgyönyörködhetünk a népi építészet formakincsének harmóniájában: itt alakították ki a Természet Háza Látogató- és Bemutatóközpontot. 

A Gyűjtemények Háza – Bozsó-gyűjtemény (Klapka u. 34.) jól példázza, hogy egy lokálpatrióta festőművész, gyűjtőszenvedélyével is beírhatja magát városa történetébe. Hanga István órásmester gyűjteményének egyik legérdekesebb része az órásműhely, amely pontosan úgy néz ki ma is, mint amilyen a mester gyermekkorában volt. A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeumában (Kálvin tér 1.) egyházművészeti kiállítás keretében ereklyékkel, az ónművesség, kerámia- és textilművészet remekeivel ismerkedhetünk meg. Itt helyezték el Muraközy János, a legendás szabadságharcos, majd jogi és gazdasági szakember maga alkotta képgyűjteményét.

A Leskowsky Hangszergyűjtemény (Rákóczi út 15.) hazánk egyetlen látogatható kollekciója, kétezer darabja öt kontinens húros, fúvós, ütős hangszereit tartalmazza, a tárlatvezetéskor akár meg is lehet szólaltatni azokat. 

Kodály Zoltán (1882–1967) és Katona József (1791–1830) is a város szülötte, mindketten nemzeti kultúránkat reprezentáló alkotók. A magyar drámát megteremtő Katona József nevét a róla elnevezett téren a romantikus–neorokokó színház (Helmer és Fellner), s a közelében lévő Emlékház (Katona József u. 5.) viseli és őrzi méltóképpen.

A történelmi hangulatú kecskeméti főtér az országban az egyik legszebb, a városközösség erőfeszítéseinek folyamatosságát jelzi. Őriz valamit a középkori városok hangulatából, azokban is egyetlen főtéren álltak a világi és egyházi hatalmasságok reprezentatív épületei. A XV. sz.-i gótika megőrzött emlékeit a ferences templomban csodálhatjuk. A reformátusok korai barokk, a piaristák barokk, a görögkeletiek klasszicista temploma, a késő barokk Nagytemplom, az Ybl Miklós tervezte romantikus evangélikus templom (Arany J. u. 1.), a moreszk–romantikus zsinagóga (ma a Tudomány és Művészetek Háza) évszázadok mestereinek alkotóerejét tanúsítják. 

A belváros hangulatát legjobban mégis három szecessziós építmény, a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Városháza (Kossuth tér 1.), a Cifrapalota (Márkus Géza), s a Mende Valér tervei alapján épült Református Kollégium Gimnáziuma és a Jogakadémia határozza meg (Kálvin tér 1.).

A Városháza messzehangzó harangjátéka a város nagy szülötte, Kodály Zoltán Háry-szvitjében feldolgozott dallammal hirdeti a régi dicsőséget: „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját.”

A város vasútállomásán született Kodály Zoltánt zenepedagógiai módszerének köszönhetően zenei intézmények tekintik példa- és névadó mesterüknek. Kodályt a nem mindennapi tehetségű főbíró, Kecskeméti Végh Mihály zsoltárfordítása ihlette egyik legnagyobb műve, a Psalmus Hungaricus komponálására. Zenei örökségének világhírű intézménye az egyetemi rangú Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, bentlakásos kurzusaira, nyári tanfolyamaira a világ minden részéből érkeznek hallgatók. A zeneszerzőnek tisztelegnek a Kodály Művészeti Fesztivállal is. A régi ferences rendház a zene temploma, azaz a Kodály Intézet otthona a Kéttemplom közben, pontosabban volt és lesz, mert várhatóan 2022-ig felújítják, bővítik. Átmeneti helye kéziratzáráskor a Református Ókollégium.

A város főterének tengerszint feletti magassága 119 méter, a Benkó Zoltán Szabadidőközpont (Csabay Géza krt. 7.) tereprendezésekor összehordott dombé 160. Olyan, mint egy XX. sz.-i kultikus funkciók nélküli kunhalom, amelynek tetejéről messze kalandozhat a tekintet az Alföld tengersík vidékén. 

Igazi nagyvárosi pihenőpark alakult ki a szabadidőközpontban stranddal, mesterséges tóval, wakeboardpályával (Domb Beach), szánkózó- és kilátódombbal, az aktív mozgást élménnyé tevő környezettel,
57 hektáros, arborétum jellegű tágassággal.

Mivel a város a lovassportok egyik hazai bázisa, itt hoztak létre állandó lovaspályát, a városszéli parkerdőben pedig lovasoktató központot. A Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark (Csabai Géza krt. 2.) az „aranyhomokon” a legszebb. Az 5. sz. alatti Kecskeméti Fürdő fedett vízfelülete 2800 m2, versenyuszoda, élményfürdő, valamint wellness- és gyógyfürdő is egyben. 

A közeli ballószögi határban több lovaspanzió, farm és tanya kínál pusztai programokat, lovastáborokat, természetközeli pihenést. Az izgalmakat keresők gokartpályát és -stadiont találnak a városban, s műjégpálya várja a korcsolyázókat (Szent László krt. 64.).

Kecskemét rendezvénynaptárát „több nyelven írják”: a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódó rendezvényei, a Spanyol Napok, a Nemzetközi Zománcművészeti Napok, a Kodály Zoltán zenei és a Katona József drámaírói nagyságát felmutató programok, a Népzenei Napok, az Európa Jövője c. gyermektalálkozó, a Csiperó Gyermek és Ifjúsági Fesztivál közreműködői és nézői közt nem csak magyar szót hallani.

Minden nyár elején megépítik Kecskeméten a „Borvárost”, Barackpálinka- és borfesztivált rendeznek ilyenkor, sokféle helyi ízzel, termékkel lehet ismerkedni, kóstolni és megvásárolni azokat. 

Civil összefogás eredményeképp Kecskeméten is megmentettek egy selejtezésre ítélt MiG 21-est. A katonai repülésnek emléket állítók (2015) azóta tapasztalhatják, milyen sikeres lassító funkciója is van a magasba emelt gépmadárnak: sokan kiállnak a körforgalomból a 44-es és a 445-ös út találkozásánál, hogy ezt a klasszikus harci gépet megörökíthessék új helyén.

Ahol találkozik egymással a rétes-lápos, helyenként vízállásos Duna-menti síkság a Kiskunsági Nemzeti Park buckás-ligetes területeivel, napraforgóerdők és búzatáblák végtelenje vált gyér füvű gyepek és ritkás erdők mozaikjára. A pusztákon szárazságtűrő növényfajok, tanya- és csárdamúzeumok, színes rovar- és madárvilág, legelésző birkanyáj és néhány lovastanya, vendégváró kúria marasztalja a vendéget. Aki a kiskunsági vadonmaradványok legértékesebb növénytársulásairól, a láprétek, mocsárrétek, homoki legelők és borókás-nyárasok értékeiről tudna meg többet, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság meghirdetett szakvezetéses túrái között találhat kedvére valót.

Ennek a vidéknek, a Kiskunságnak a települései nem különülnek el egymástól szembetűnően. Barátságos alföldi utcák, áttekinthető településszerkezet, új stílusú településközpontok, a városokban díszburkolatú terek és parkok, igényes, igyekvő emberek. A turisták fogadására üdülő- és lovastanyák, vendégházak, strandok, vadászházak, bor- és pálinkaházak épültek.

Szőlőültetvények és gyümölcsöskertek tengere öleli körül a fehérfalú tanyákat. Errefelé érik az egyik hungarikum, a kecskeméti barackpálinka alapanyaga, a zamatos kajszi. A kiskunsági városok, falvak piacain nyaranta könnyen és olcsón lehet friss gyümölcshöz jutni. Az árusok többnyire maguk a termelők, vagy családjuk fiataljai, akik sokszor portájuk előtt is kínálják kertjük termését.

A Kiskunság sárgabarack-ültetvényei önmagukban is pompás látványt kínálnak. A feldolgozás menetét a Zwack Pálinka manufaktúrában érdemes figyelemmel kísérni (Matkói út 2.). A régi főzde (XX .sz. eleje) ma már ipartörténeti emlék, mellette az újabb csarnokban húsz hatalmas, 8,5 méter magas, rozsdamentes tartályban erjed a gyümölcs, melynek párlatát a jellegzetes, hosszúnyakú üvegekbe töltve – a szakszerű pálinkakóstolás fortélyainak elsajátítása, és a múzeum megtekintése után – a helyszínen meg is vásárolhatják a vendégek.