A város nevét a qarsaq keleti török eredetű, valószínűleg kun szóból, az ázsiai pusztai róka megnevezéséből eredeztetik. A Nagykunság fővárosának gazdag történelmi múltját a térség legkiválóbb néprajztudósa, Györffy István tárta fel.
A múzeum bejáratánál Györffy vörös márvány relief-
jével (Papi Lajos), közelében bronzszobrával (Györfi Sándor) tiszteleg szülöttének a város. Az építészeti emlékek hívei számára a Kossuth-szobros (Horvay János), egytornyú, hatalmas református templommal és szecessziós Városházával hangsúlyozott Kossuth tér lehet kiindulópont a város bebarangolásához. Az Orvos- és Patikatörténeti Kiállítást (Széchenyi sugárút 45.) az orvosgyógyszerész, Kátai Gábor munkássága alapozta meg. A régi patikák hangulatát idézik fel itt eredeti berendezési tárgyakkal és orvosi eszközökkel.
A görögkeleti templomban (1794, Horváth Ferenc u.) különleges az ikonosztáz és a szószék. Karcagon a Déryné Művelődési Központ szolgál kulturális programokkal (Dózsa György út 5–7.).
A Györffy István nevét viselő Nagykun Múzeum (Kálvin út 4.) főként néprajzi és történeti anyagok gyűjteménye. Értékesek a pásztorkodás emlékei, a kunsági festett bútorok és a karcagi kerámiák. Állandó kiállítása is Györffy legszebb könyvének címét viseli.
A „Nagykunsági krónika” bemutatja a táj gazdálkodását, a szilaj állattartást, az ún. pitarólas tanyát, az ármentesítések előtti paraszti életet, a kunságiak gazdag eszközkészletét. „Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést.”
Az Akácliget Gyógy- és Strandfürdőben (Fürdő u. 3.) gyógyvízzé minősített hévizet adó kutak táplálják a medencéket, s uszoda is várja a fürdőzőket.
A város élő népművészetét Kántor Sándor fazekas brüsszeli világkiállítás-nagydíjas kerámiái tették külföldön is ismertté. A róla elnevezett, népi klasszicista stílusú, nádtetős Fazekasházban (Erkel Ferenc út 1.) a Kossuth-díjas mester alkotásainak gyűjteménye és életútját bemutató fotók tekinthetők meg. Fazekasműhelyek működnek ma is (Bethlen út 8–10., 31., Hunyadi út 42.).
A Népi Iparművészeti Szövetkezet bemutatótermében (József A. út 6.) a kunhímzés történetével és a vert csipke készítésével ismerkedhet meg a látogató. Alkalom persze adódik erre a népművészek találkozóján, az augusztusi Nagykunsági Kulturális Napok keretében is. Olyankor aratófelvonulás, nemzetközi kórusfesztivál, folklórműsor, főzőverseny, lovasbemutató, október első vasárnapján pedig a Lovasnap programjai pezsdítik a város életét.
A népi építészet remeke a Nagykunsági Tájház (Jókai út 16.) klasszicista épületegyüttese. Karcagi asztalosok ún. kunkék bútoraival rendezték be. Az Északi-temetőnél építészeti ritkaság a középkori veremházak közül az egyik utolsóként megmaradt, XVIII. sz.-i Temetőcsőszház (Külterület 3.). Félig a föld alá süllyesztették, a nádtetőt alulról betapasztották, s meszelték. Ma is lakják, szívesen megmutatják a látogatóknak időpontegyeztetéssel.
A városban régen hatvan malom működött, közülük tizenegy volt szélmalom. Mára egy maradt fenn. A felújított, 1858-ban épített Barna-féle szélmalom (Vágóhíd út 22.) azért épült téglafallal körbekerített, dombszerű emelkedésre, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Berendezése épen maradt, mintha még tegnap is őröltek volna a hatalmas malomkerekek.
A Karcagi Parkerdőben a lombkorona sétány különleges attrakció: 6 méter magasan 300 méter hosszúságban vezet a tanösvény.
Messze földön sokat emlegetett két nagy csárda volt régen a karcagi Morgó (Baross út 1.) és az Ágota. Állítólag alagút kötötte össze őket. Nagy körültekintéssel, ügyes számítással rakták a Morgó csárdát azok a régen élt, derék építőmesterek! Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye határa pontosan a mestergerenda alatt húzódott. Nagy szó volt ez! A betyár futhatott, amerre jónak látta. De a pandúr csak a maga vármegyéjében intézkedhetett.
Átellenben a Szélmalmi Fogadóház a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja – a Hortobágy különleges élővilágát bemutató kiállítással. Kerékpárral és lovaskocsival túrák indulnak innen Karcag határába, a vizes élőhelyekre és a pusztába.
A túrák egyik célja lehet a Zádor-híd, mely a nagy alföldi vízrendezések előtt a Karcag– Debrecen útvonal átkelőhelye volt a Zádor-éren, Karcag keleti határában. A híres hortobágyi kilenclyukú hídnál 21 évvel idősebb, alapkövét 1806-ban tették le. Nyolcvan méter hosszú, kilencnyílású, kőalapzatú, téglaboltozatú volt. Jelenlegi ötíves formáját 1830 hatalmas tavaszi árvize „alakította”: a lezúduló víz szélső boltíveit elsodorta, s 1833-ban a megmaradt nyílásokkal újították fel.
A Karcagi Birkafőző Fesztiválra több ezer ember kíváncsi, minden év júniusában több, mint 20 ezer adag birkapörkölt készül bográcsban. S ha valaki inkább a mangalicahúst kedveli, a Nimród Bioszálloda, Bioétterem és Biobolt triumvirátusát keresse Karcag központjában.
