A palóc falu nem is olyan régi: a mai állapot az 1909-es tűzvész után alakult ki, amikor a könnyen gyulladó zsúptetőt biztonsági okokból felváltotta az égetett cserép. Az ősi építészeti formákat azonban megőrizték. Megmaradt a hagyományos méret és forma, a belső tér háromosztatúsága, az alápincézettség. Később deszkamellvédes tornácokat, „hambitusokat” építettek a házak utcai és udvari homlokzata mellé, amelyeket faragott vagy fűrészelt mintákkal díszítettek. 

Hollókő jelentős turisztikai fejlesztések helyszíne volt az elmúlt években, de arra különösen ügyeltek, hogy az 1987 óta a Világörökség részét képező Ófalu hangulata ne változzon. 

A falu fölé magasodó ősi erődítmény története ezer szálon fonódik össze az alatta elterülő kisközség históriájával. A vidék birtokosa, a XIII. sz. második felében élt Kacsics nembeli András a mese szerint elrabolta a szomszédos földesúr szépséges feleségét, és az az idő tájt épülő vár egyik szobájába záratta. A nagyasszony boszorkány dajkája azonban megidézte a sátánt, s az ördögfiak éjjelente holló képében − róluk vette volna nevét a vár és a falu − elhordták a vár falait. Tették ezt mindaddig, míg az asszony ki nem szabadult.

Az Ófalu fölé magasodó, hosszan elnyúló domboldal nyugati végében állnak a hollókői vár 1996-ra helyreállított falai. Az elmúlt években látogathatóvá tették az Öregtornyot, a felső várrészben visszaállították a XIII. sz.-i konyhát, ebédlőt és várúri lakrészt. Az alsó várrészben is dolgoztak, itt a XVI. században épült gazdasági épületeket építették újra. A hollókői erődítmény magasabb szintjeiről csodálatos kilátás nyílik a Cserhát vonulataira, a vár alatt megbújó Ófalura és a régi szőlőparcellákra, melyek ugyanúgy alapul szolgáltak a Világörökség részévé nyilvánításnak, mint az Ófalu utcaképe.

Hollókő váránál a rendezvények sorából kiemelkedik a Hollókői Húsvét és a Pünkösdi Várjátékok. Általában a nyár közepén Mesés Várjátékok várják az érdeklődőket, s futóverseny is érinti már az erődítmény közvetlen környezetét.

Májusban a Hollókői Piknik, októberben a Szüreti Mulatság, novemberben a Szent Márton-napi Vigasság kerül be a repertoárba. 

Az Ófaluban, a Kossuth utcán több kiállítóhely is várja a látogatókat. A Szövőház kézművesei repülő-vetélő szövéssel készítik textíliáikat (46.). A Palóc Játszóházban (53.) népi ügyességi játékokat lehet kipróbálni, de legtöbbjüket a kézműves foglalkozásokon el is lehet készíteni. A Falumúzeum (82.) a XIX–XX. sz. fordulójának hangulatát őrizte meg. Az utca felé eső tisztaszoba vagy „elsőház” bevetett ágyaival, hímzett textíliáival, festett és faragott bútoraival, mázascserép dísz- és használati tárgyaival, a vallásosságot jelképező szentképek sokaságával hívja fel magára a figyelmet. A konyhában a régi háztartási használati tárgyakat állították ki, a kamrában pedig a gazdasági eszközöket. Az udvaron egy tölgyfából faragott szőlőprés emlékeztet a borászkodás helyi hagyományaira. 

A Guzsalyas portán (94.) a helyi népviselettel és annak készítésével lehet megismerkedni, a Kézműves Nyomdaműhelyben (84.) szakmatörténeti kiállítást találunk interaktív bemutató formájában. Az Oskolamester házában (79−81.) előre egyeztetett időpontban akár mézeskalács díszítésére, nemezelésre, agyagozásra, alkalomszerűen gyöngyfűzésre is van lehetőség csoportosan vagy családosan. A Palóc Babamúzeum (96.) 200 négyzetméteres kiállítóterében megszámlálhatatlan porcelán baba pompázik Palócföld legkülönbözőbb viseleteiben.

A Postamúzeum (80.) az egykori Magyar Királyi Posta hazai és nógrádi kialakulásáról ad tájékoztatást. A Pajtakertben működő Szövőműhelyben (46.) a szövéstechnikák egyik legattraktívabb formáját, a repülővetélős szövőszéket láthatjuk működés közben. Természetesen a vászonkészítés, kenderfeldolgozás folyamatát is megismerhetjük. Utóbbi hagyományait tanösvény mutatja be, melyre a Pajtaárok Színpad mellett térhetünk rá.

A templom mellett a Mívesház a folklórprogramok helyszíne. A kétutcányi régi falu központjában, az ún. „szigeten”, azaz a Kossuth és a Petőfi utca által közrefogott területen áll a hollókői római katolikus templom, a falu jelképe. A zsindellyel fedett, fehérre meszelt, fatornyos épületet csak 1889-ben emelték, de külsőségeiben, tér- és tömegalakításának köszönhetően a román stílusú templomokra emlékeztet.