Magyarország legrégebbi és egyik legismertebb gyógyfürdője a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet. Gyógyhatásának különleges miliőjének köszönhetően a mai napig rendkívül népszerű.
A híres Tófürdő létrehozásában Festetics Györgynek nagy szerepe volt: ő kezdte meg a fürdőházak építését. 1865-ben külön női és férfi részleggel rendelkező, ún. tükörfürdőt építettek. Mivel helyben kevés volt a szállás, a vendégeket Keszthelyről társaskocsikkal szállították.
1964 és 1968 között épült meg az akkori Magyarország legnagyobb és legmodernebb fedett fürdője, a Termálfürdő. Ettől kezdve Hévíz lehetőségei nem függtek az időjárástól. Az előcsarnok télikertjében egy kis medence szélén oszlopra emelték a Hévízen talált, Jupiter tiszteletére szentelt római kori oltárkövet.
A világ második legnagyobb kiterjedésű termál-tavának felszíne 4,4 hektár. A víz hőmérséklete 35-36 ˚C, a felszínen télen sem süllyed 26-29 ˚C alá. A 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag-tartalmú forrás táplálja, a bőséges hozamnak köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik.
A tó vize állandó mozgásban van: egyrészt lassan balról jobbra forog, másrészt a meleg víz állandó felfelé emelkedése miatt alulról felfelé is mozog. Ezt a kétirányú áramlást a fürdőzők is érzik: egyfajta masszírozó hatást tapasztalnak a tó vizében. Hazánkban szinte egyedülálló látvány, amikor télen párasapka képződik a tó felszínén. Ez gátolja a víz lehűlését és ún. természetes inhalatóriumot alakít ki: karbantartja a fáradt hangszálakat (Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.). Lovassy Sándor biológus honosította meg a tóban a szubtrópusi klímát kedvelő, a város címerébe is belekerült, vörös színű indiai tündérrózsát.
A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat hivatalosan is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe „egészség és életmód” kategóriában
A Szentlélek római katolikus templom (Bocskai János, 1999) hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. A modern és hagyományos építészeti elemek harmóniáját tükröző épület hatalmas, ezer ember befogadására alkalmas belső terét képzőművészeti alkotások gazdagítják, köztük Marton László bronz Krisztus-szobra és Morvay László tűzzománc képei.
Egregy ma Hévíz része, az egykori kis falu templomát a XIII. sz. első felében építhették, első említése 1341-ből származik. Szinte eredeti formájában fennmaradt.
A 2015-ben megnyílt Korok és Borok Múzeumban hévízi történelmi kiállítást láthatunk, mely az újkőkortól öleli fel a város múltját egészen a törökkor végéig (Zrínyi u. 132.). A Hévízi-tó iszapjából előkerült pénzérmék bizonyítják: a rómaiak nemcsak ipari célokra használták a tavat, hanem gyógyhelyként is, már kétezer évvel ezelőtt. A népvándorlás koráról övcsatok, díszek és kerámiák tanúskodnak. Hévíz és Egregy történelmét okoseszközökkel felvértezve is megismerhetjük, ha végighaladunk a Korok és Borok elnevezésű digitális sétaúton.
A hévízi vízitúrákat több sportegyesület is szervezi a téli hónapokban, a tóból táplálkozó, szinte soha be nem fagyó, tündérrózsákkal tarkított Hévízi-patakon. A víz felett lebegő párafelhők és a sokszínű élővilág felejthetetlen élmény a kezdő és haladó kenusoknak.
Az egregyi szőlőhegy szépsége, vendégbarát pincéi és a bor legalább olyan fontos eleme Hévíz turisztikai kínálatának, mint a gyógyvíz. A fürdőzés után érdemes betérni egy kellemes hangulatú étterembe és megkóstolni a tájjellegű ízeket.
Áprilistól december végéig kedden, csütörtökön és szombaton, januártól márciusig csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg, a termelői piacon a tudatos vásárlóknak kínálnak minőségi és vegyszermentes termékeket.
