A XII. században a magyar király hívására érkező Héder lovagról elnevezett Hédervár kivételes ezen a tájon: a XVI. században már állt a mai kastély magját adó épülettömb. A barokk kastélyhomlokzat szfinxek őrizte kapuján jutunk a négyszögletes udvarba. A falba illesztett reneszánsz dombormű XVI. sz.-i. A kapubejárattal szemben lévő barokk díszlépcső és a „sala terrena” szép indás festése a XVIII. századból való. A neogótikus, kőkeretes ablak és a déli szárny reprezentatív vadászterme az 1900-as évek eleji átépítés eredménye. (A korábban szállodaként is működött kastély sorsa jelenleg bizonytalan, nem látogatható.)
A barokk Szent Mihály-templom (1681) a vörös márvány keresztelőkút tanúsága szerint régebbi eredetű. Gótikus medencéjén a címerrészlet utalás arra, hogy készíttetője az ország nádoraként használhatta a hármas halomból kiemelkedő keresztet címerelemként. (Vitatott eleme a belevésett „Anno Domini 1031”.)
A Boldogasszony-kápolnát a XIII., más vélemény szerint a XV. sz. első felében emelték, későbbi átépítésekor díszes, ún. lorettói kápolnával bővítették.
A kápolna közelében a 14 m magas, 710 cm kerületű, „Árpád-fának” nevezett mocsári tölgy hét évszázados. Elpusztult részeit cementtel pótolták, értékét információs tábla tudatja.
Kis sétányira innen állítottak szobrot az országban először itt észlelt krumplibogárnak.
