Minden tájnak, térségnek megvannak a legszebb ékszerei, melyek értékeikkel beragyogják az egész vidéket. Békésben ez a gyöngyszem Gyula, amelynek városközpontja az utóbbi években megváltozott és tovább szépült. Neve a honfoglalás kori magyarság egyik fejedelmi tisztségére utal. A magyarországi románságnak ma is Gyula a kulturális központja.
A Béke sugárút – egykor Szent János-árok – a német és magyar városrészt választotta el egymástól.
Az ún. Németváros központja az Apor Vilmos tér. Műemléki környezetben áll a késő barokk–klasszicista Szent József római katolikus templom (1863–1866) és mögötte az Erkel Ferenc Emlékház, az egykori kántortanítói lakás, a zeneszerző szülőháza. Az iskolai szárnyban kialakított múzeum dokumentálja a nagy zeneszerző életét és munkásságát, Dürer utcai falán pedig emléktábla jelzi Albrecht Dürernek, a német festészet kiválóságának gyulai kötődését.
„… Dürer apja … mint ötvös legény a kor szokásainak megfelelően vándorútra kelt. Eljutott Németországba, s végül Nürnbergben, Holpert Jeromosnál állapodott meg, akinek akkor még 3 éves leányát 12 év múlva, 15 évesen feleségül vette. Házasságukból 1471-ben született Dürer Albert, a német festészet legnagyobb mestere. Az apa Ajtóson születvén Ajtósi (németül Türer-Dürer) Albert, együttes nevén Ajtósi Dürer Albert volt, fia már csak a Dürer nevet viselte.” (Czeglédi Imre Gyula)
A copf Ladics-ház (Czigler Antal, 1801) hat szobában mutatja be a XIX. sz. gazdag vidéki polgárának életmódját eredeti bútorokkal, használati és dísztárgyakkal, családi portrékkal, könyvtárral, kínai porcelánokkal, velencei tükrökkel (Jókai Mór u. 4.).
Czigler alkotása a Százéves Cukrászda is, melyet 1840-ben alapított Salis András cukrászmester (Erkel tér 1.). A bútorzat részben eredeti: tonett garnitúrákkal, carrarai fehér márvány asztalokkal, pulttal, díszítőfestéssel és dísztárgyakkal. Az egykori cukrászműhely szabadkéményes kemencéje és a hiánytalanul megmaradt eszközök, felszerelések ma a cukrászműhely helyén lévő cukrászmúzeum különleges darabjai.
A Rádiómúzeum és rádiótörténeti kiállításon (Kossuth u. 7.) a hazai rádiózás dokumentumai mellett az egykori Orion gyár rádiókészülékei tekinthetők meg és képet kaphatunk a rádiós műsorszórás történetéről.
A belváros reprezentatív, jobbára XVIII–XIX. sz.-i egyházi és középületei között, kőkorlátos hídon át jutunk a Várkertbe. Lenyűgöző látvány az egykori szigeterőd gótikus téglavára, egyik sarkán kerek ágyútoronnyal, a rondellával. A gótikus, tornyos várkastély-kápolna együttest (1403–1445) utóbb Corvin János és Frangepán Beatrix bővíttette a rondellával, a Corvin-bástyával. Az ország legépebben megmaradt gótikus lakópalotájában és kápolnájában kőből készültek az ajtókeretek, ablakok és sarokkandallók.
Régebben a várudvaron, valamint a tószínpadnál, s más játszóhelyeken tapsolhatott a közönség a Gyulai Várszínház előadásain. A nyári teátrum társulata a várrekonstrukciót követően eredeti helyén, a várudvaron kezdheti minden évben a június végétől augusztus derekáig tartó szezont (Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál), a tószínpadi játszóhelyet is megtartva.
2014-ben felújították a Göndöcs-kertet, a Kohán Képtár (Béke sgt. 35.) az itt található, és Békés megye első múzeumépületének kibővítése révén létrejött kiállítócsarnokba költözött.
Szemben lombos fák takarják a barokk–copf stílusú, később bővített Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastélyt (1725). Eredetileg zsindelytetős volt, egy nagy tűzvészt követő újjáépítése Czigler Antal nevéhez fűződik (1802–1803). Az északi huszártorony török eredetű, a kastélynál lényegesen öregebb. A kastély egykori grófi lovardája most a Várfürdő fedett uszodájának és gyógymedencéinek épülete (1833, Czigler Antal). Maga a kastély pedig felújított, s ma Látogatóközpont, interaktív kiállításokkal és kávézóval. A 8,5 hektáros ősparkban egy mára már kiszáradt, de helyén hagyott juhar, az Erkel-fa lombja alatt komponálta Erkel Ferenc Bánk bán c. operáját.
A Várfürdőt (1959) kitűnő gyógyvize és két tucatnál is több medencéje teszi nemzetközi hírűvé. Ezek között nyitott és fedett, gyógyvízzel táplált és úszni vágyókat szolgáló és csúszdával hívogató is akad. A wellnesspártiak éppúgy megtalálják itt a kívánt szolgáltatásokat, mint a gyerekek a maguk csodáit. Mert valóban csoda a csúszdán felfelé haladni! Az Aquapalotában kipróbálhatjuk ezt a nem mindennapi mozgásformát is.
A gyulai Kalandpark (Bicere tanya 16.) 4,5 hektáros gondozott kertjében kalandpálya, játszótér, paintballpálya, és egy újdonság: az íjcsata helyszíne található.
A tavasztól őszig járó belvárosi kisvonat is a gyerekek kedvence, bár korosztálytól függetlenül bárki körbejárhatja a város nevezetes helyszíneit vele.
Aki Gyulán jár, biztosan kíváncsi a gyulai kolbász titkára. Húsipartörténeti kiállítás tekinthető meg a Gyulai Kolbász Múzeumban (Kétegyházi út 3/1.). A város újabban a kézműves sörökről is híres! 2018-ban nyílt meg a Viharsarki Sernevelde (Almássy Kálmánné tér 1.), s már Kézműves Sörfesztivált is rendeznek.
A békési táj félszáz kastélya, kúriája közül elsőként sikerült új funkciójának megfelelő környezetet teremteni a felújított (2007), XVIII. sz.-i gyulavári Wenckheim–Almássy kastélyban. Látogatóközpontot és Látványsörfőzdét alakítottak itt ki. Főépületében (Széchenyi u. 71.) a dél-alföldi népcsoportok viseleteit, bútorait mutatják be, s e vidék képzőművészeinek, alkotásainak teremtettek bemutatóhelyet.
Gyula és Kétegyháza között a Tanyamúzeum (Szabadka tanya 32., Kétegyházi út 9-es km) 14 termében a paraszti élet és gazdálkodás eszközeit állították ki, közelében lovasiskola működik. Rendszeres programjához hozzátartozik a bográcsos vacsora cigányzenével, lovasbemutatóval, pusztai kocsikázással. Hasonló élményt ígér a Fövényesi puszta Gyulától
9 km-re, a Szabadkígyósra vezető úton.
