A Mátra kapujának is nevezik a várost, a hegyvidék és a síkság találkozásánál könnyen megközelíthető az M3-as autópályán. Környékét Anonymus szerint a magyarok Ed és Edumér vezetésével szállták meg, s e két vezértől származtatják az Aba nemzetséget, melynek Árpád adományozott szállásbirtokot a Mátraalján.
A gyöngyösi Mátra Múzeum az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét őrzi. Három egységből áll: az Orczy-kastélyból, a Természettudományi pavilonból, és a 2 hektáros helyi természetvédelmi területté nyilvánított parkból. A parkban található Magyarország legnagyobb törökmogyoró– és tiszafája. Az egykori Orczy-kastélyban állandó helytörténeti gyűjtemény ad képet a városról, a régió történelméről. Itt látható a Mátra védjegyének számító mamutcsontváz is és a látványos diorámák.
A báró Orczy család legismertebb tagja Orczy Emma angol írónő volt, akinek 1905-ben írt „A Vörös Pimpernel” c. regénye világsiker lett. Színmű készült belőle, majd 14 nyelvre lefordították, és több mint 30 film is ezen a történeten alapul.
A Fő tér mai formáját az 1917-es tűzvész után, illetve a 2000. esztendőben kapta. A város földesurainak középkori eredetű házai mai, átépített formájukban egységes, nyugodt városképet alkotnak. Az első iskola 1301-ben már állt. A nagytemplom mögött helyezkedik el a volt jezsuita gimnázium, jelenleg a zeneiskolának ad otthont.
Az ún. Nagytemplomot, a Szent Bertalan-templomot egy korábbi templom helyén, 1350 körül építették, a XV. sz. végén nagyméretű csarnoktemplommá alakították át. A déli oldalkapunál emlékharang emlékeztet a várost átformáló tűzvészre, amelyben a templom is súlyosan megsérült (Kossuth u.).
Gyöngyösön őrzik Magyarország második leggazdagabb egyházi gyűjteményét a plébániatemplom kincstárában. Ma a kincstárban (Szent Bertalan u. 3.) a látogatók megcsodálhatják a miseruhákat, könyveket, szobrokat, ötvös műtárgyakat, középkori kelyheket és monstranciát. A kíváncsiskodók betekintést nyerhetnek egy ötvösmester műhelyébe is (bejelentkezéssel).
A hagyomány szerint az ún. Rákóczi-házban (Fő tér 2.) folytatta béketárgyalásait a fejedelem 1704-ben Széchenyi Pál kalocsai érsekkel. A patakon túl, a Vachott Sándor utca egyik udvarában fedezhetjük fel a Szent Miklós ortodox templomot. Az egyházközség alapítói a török megszállás idején telepedtek le a városban.
A Barátok tere keleti oldalát a középkori eredetű ferences templom és kolostor (1701–1727) uralja. II. József szekularizálását gróf Eszterházy Károly egri püspök közbenjárásával vészelte át, aki plébániai feladattal bízta meg a ferenceseket.
A templom szentélyének déli falán emléktábla jelzi, hogy itt temették el Vak Bottyánt. A kolostorban megtekinthetjük hazánk egyetlen épségben maradt, középkori eredetű ferences könyvtárát és a ferencesek történetét bemutató kiállítást. Az egyházi, hitéleti munkák mellett a gazdag gyűjteményben kódexek, természettudományi, történeti, irodalmi és egyéb kiadványok is helyet kaptak.
A szerzetesek 1950-ben elrejtették a könyvtár és levéltár értékes darabjait és néhány fontosabb egyházi felszerelési tárgyat. 1998-ban a sekrestye és a torony feljárójának bontási munkálatai közben került elő az elrejtett mintegy 3 köbméternyi könyv, 302 darab régi nyomtatvány és számos egyéb „kincs”. Előkerült a régi könyvtár büszkesége, az 1462-ben nyomtatott Fust-biblia is.
Gyöngyösön vizes élmények gyűjtésére a Dr. Csépe György Uszoda és Termálstrandon van lehetőség egész évben.
A vendégek körében igen népszerű a kisvasút, mely a város és Mátrafüred illetve a Szalajka-ház között közlekedik. Különleges alkalmakkor egyedi programokkal is várják a kisvasúton utazókat. Gyerekekkel ne hagyják ki a családias hangulatú, egyre bővülő Gyöngyösi állatkertet! Pónilovaglás, állatsimogató, játszótér szórakoztatja a kikapcsolódást keresőket (Damjanich u. 31.).
