Gyoma nevét híressé Kner Izidor, a Kner Nyomda megalapítója tette (1882). Neobarokk villájában (1925, Kozma Lajos) Nyomdaipari Múzeumot rendeztek be, mely a nyomdászdinasztia életét és munkásságát mutatja be (Kossuth u. 16.). A késő klasszicista endrődi gazdaház ma tájházként is működik (1864, Sugár u. 20.). Az itteni holtágrendszer hasonló adottságú természetvédelmi terület, mint a békésszentandrási, halakban, vízimadarakban ugyancsak gazdag. Partján szabadidő- és kulturális park épült. A Körös Látogatóközpontban interaktív kiállítás teszi teljessé az élményt (Jókai u.6.).

A Bárka Halászati Látogatóközpontban (Templom-zug) a Körösök szabályozása, élővilága, és a halászat története ismerhető meg.

Az Erzsébet-ligeti tanösvény több mint 1 km-es, a 15 méter magas kilátó népszerű attrakció. A Hantoskerti-holtág fölött az Erzsébet-ligetet a városközponttal összekötő Sóhajok hídja helyén egy újonnan épült fahíd teremt összeköttetést.

A Liget Gyógyfürdőben és kempingben a fedett és kültéri medencék, gyógyászati és wellness-szolgáltatások várják a gyógyulást, vagy éppen a felfrissülést keresőket. 

Népszerű rendezvény a Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivál áprilisban, a Bogrács napja (június), a Gyomaendrődi Disznótoros és Böllérpálinka Verseny, valamint a kempingben a Volkswagen Bogár-találkozó (augusztus).

Felkereshetjük a Gyomaendrődtől délre, húsz kilométerre lévő, felújítása óta újra működő, egykor Rózsa Sándor látogatásairól is elhíresült kondorosi csárdát (1874). Barokk épületében múzeumot rendeztek be.