Fertőd belterülete az Esterházy-kastély védett műemléki környezetével, illetve a település tó felé eső területei egészen a Pomogyba (Pamhagen) vezető útig világörökségi védettség alatt állnak.
A fertődi kastélyban − a „magyar Versailles”-ban − az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor herceg Esterházy (Fényes) Miklós bemutatta otthonát és udvartartását a bécsi arisztokráciának. Szép, hármas tagolású, kovácsoltvas kapun jutottak egykor, s jutnak ma is a vendégek a tiszafákkal, szökőkúttal díszített udvarba, melyet a főhomlokzathoz ívesen hajló, földszinti szárnyak zárnak közre. A kortárs francia és angol útleírások is elismeréssel szóltak a magyar barokk építészet legfontosabb világi együtteséről. Látogatható termei kortörténeti bemutatóhelyeknek tekinthetők.
A kastély ma állandó és időszakos kiállításoknak ad otthont, terei rendezvény- és esküvőhelyszínek. A pompás termeket járva gondoljunk arra is, hogy Joseph Haydn (1732–1807) alkotó életének nagy részét az akkori Eszterházán (a mai Fertődön) töltötte.
Komponált, vezette a zenekart, összeállította a zenei programokat, intézte az énekesek, zenészek ügyes-bajos dolgait. A nyári szezonban koncerteket is rendeznek a kastélyban.
A kor szokásainak megfelelően franciaparkot alakítottak ki a kastély körül, a centrumból sugár irányban szétágazó utakkal. Később a természethez jobban igazodó angolparkká alakították.
A kastély és környezete több ütemű megújulásának részeként a Cziráky Margit Rózsakertben most 20 ezer rózsatő pompázik és egyben génbank szerepet is betölt. Rekonstruálták a volt Bábszínházat is, amely különleges atmoszférájával egyedi rendezvényhelyszín lett.
