A várost joggal tisztelhetjük Magyarország bölcsőjeként. A Dunakanyar felől érkezőket a kiszélesedő völgyben megállásra készteti a látvány: az út végén fölmagaslik „kétszarvú dómjával” az „óriás csiga”, a Babits által megénekelt „bölcs bazilika”.
Magyarország legnagyobb temploma a bazilika – magassága kereken 100, a kupola belső átmérője 33,5 m – nemcsak méreteivel imponál. A timpanon 22 m-es oszlopai mellett eltörpül a látogató, s ha belép, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképével találja szemközt magát. M. Grigoletti Madonna mennybemenetelét ábrázoló festménye egy Tizian-téma másolata, amelyet Pietro Bonanni itáliai mester szobrai fognak közre. Szemben az orgonakarzatot Johann Meixner festett gipszszobrai díszítik.
A méltóságteljes templomtér kiemelkedő értéke az épület déli oldalán a Bakócz-kápolna, a magyarországi reneszánsz legértékesebb megmaradt alkotása. Az 1506–1507-ben tardosi vörös márványból, olasz mesterek által Bakócz Tamás érsek számára emelt kápolna oltárát néhány évvel később – carrarai márványból – ugyancsak itáliai szobrász faragta. A reneszánsz kápolna korábban délebbre állt, 1823-ban 1600 darabra szedték és beépítették a bazilika épületébe.
A templom óegyiptomi stílusban készült altemploma hagyományosan az esztergomi érsekek temetkezési helye. 1991 óta itt található Mindszenty József néhai hercegprímás sírja, a magyar katolikus hívők zarándokhelye.
A bazilika közel ötven évig épült –, s még elkészülte előtt Liszt Ferenc maga vezényelte Esztergomi miséjével szentelték föl 1856-ban. Az épület végső formája Hild Józsefnek köszönhető.
A főszékesegyházi kincstári gyűjtemény legrégebbi darabja egy Metzben készült, kálváriajelenetet formáló ovális hegyikristály 870-ből. A XIII. sz.-i drágakővel, igazgyönggyel és aranyfiligránnal borított koronázási eskükereszt, a szarvserlegek, csókkeresztek, pecsétnyomók, Mátyás király 7 kg súlyú és a Szent Korona után legértékesebb ékszerkincsünknek tekinthető színarany Kálváriája mellett itt látható a világ egyik legszebb gótikus kelyhe, a Suki-kehely. A gótikus, domború hímzésű miseruhák, a flamand csipkék a textilművészet tisztelőit ejtik rabul. A Grigoletti-féle főoltártól jobbra indul a Főszékesegyházi Kincstárhoz felvezető lépcsősor. A tárlók biztonsági üvege világhírű, nagy értékű ötvösmunkákat véd. (A jelenlegi rekonstrukció után 2023-ra liften, akadálymentesen is megközelíthetővé válik a Kincstár.)
A bazilikából kilépve érdemes a Dunára néző várfalhoz sétálni. Itt, az északi rondellán áll Melocco Miklós Szent István-emlékműve. Jó a rálátás
a folyam jobb partját a túloldali, sokáig csak komppal elérhető szlovákiai Párkánnyal összekötő Mária Valéria hídra, s a Vízivárosra. Ebből a nézetből ábrázolja Esztergomot a 10 ezer forintos magyar papírpénz, első oldalán Szent István király portréjával. Sehol sem szegődhetnénk jobb helyen az államalapító nyomába!
A legszebb felvétel a Bazilikáról a Mária Valéria hídról, illetve a párkányi Duna-partról készíthető!
Ebben a műemléki környezetben kereshető fel a Rózsakert étterem, ahol a magyar ételek csipetnyi furfanggal kerülnek tányérra (Berényi Zs. u.)!
Az esztergomi Várhegy alatt a XIX. században kialakított hatalmas prímási pincerendszerben, a Prímás Pince Turisztikai és Borkulturális Központban, vagy röviden a Prímás Pincében működik a történelmi Magyarország tizenkét borvidékének az érsekség által létrehozott bormúzeuma (2010). A Prímás Pince a hazai borkultúra népszerűsítését, a magyar borok hírnevének öregbítését választotta céljaként. Különleges részlege a Kárpát-medencei borvidékek alagútja, a jellemző szőlőfajták, borkészítési eljárások bemutatója. Lehetőség nyílik a bemutatott borok megkóstolására is.
A Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjában, a Vármúzeumban az Árpád-házi királyok palotájának helyreállított részletei között a látogató átélheti az ezeréves magyar államiság történetének fontos fejezeteit, s múzeumpedagógiai foglalkozáson is részt vehet. A XII. sz.-i királyi várkápolna a késő román-kora gót építészet egyik kiemelkedő alkotása korabeli freskómaradványokkal, későbbi falképekkel. A város egyik jelképe, a művészettörténeti tankönyvekből ismerős küllős rózsaablak is itt tekinthető meg. Ha a kápolnából továbbmegyünk, a magyar királyok panoptikumát nézhetjük meg.
Az alsó vár északi részén a Malom-bástya és közepén a Veprech-torony a város legszebben megmaradt történelmi épületegyüttese, a Víziváros és a felső vár között teremtett kapcsolatot: az ivóvíz innen jutott fel a hegyre. A bástya a vízemelő szerkezetet védte a török hódítások idején.
Odalenn, a Várhegy lábához simuló Vízivárosban a barokk stílusjegyei uralkodnak. A Pázmány Péter utcában (2.) áll a Főszékesegyházi Könyvtár, ismertebb nevén a Bibliotéka. Az ország egyik legrégibb könyvgyűjteménye mintegy 180 ezer kötetet és 250 ezer könyvtári egységet őriz, köztük kódexeket és ősnyomtatványokat. A Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumába a Mindszenty hercegprímás tere 5. sz. alatt térhetünk be.
A 2. sz. alatti neoreneszánsz épülettömb, a Prímási Palota ad otthont a magyar katolikus egyházfőnek, s a Keresztény Múzeumnak. Ez alighanem az ország leggazdagabb vidéki gyűjteménye, még Simor János hercegprímás alapította 1875-ben. A talán legismertebb kiállítási tárgy Kolozsvári Tamás 1427-ben festett Kálvária-oltára Garamszentbenedekről. A felvidéki szárnyasoltárok, a máig nem azonosított MS mester munkái, vagy a reneszánsz itáliai festészet számos patinás darabja ugyancsak megtekintésre érdemes.
A 400 éves egykori török imaház – az Uzicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi – ma múzeumként működik (Berényi Zsigmond u. 18.). Az egykori török birodalom központjától északnyugati irányban a legtávolabbra lévő, megmaradt és felújított dzsámi a város egyik legmozgalmasabb időszakából származik. A múzeumlátogatás után jóleshet a szieszta a Dzsámi és Kávézóban.
Patinás környezetben, a történelmi városrészben, a Bazilika tövében épült a legmodernebb XXI. sz.-i technikával felszerelt Szent Adalbert Központ, mely akár 800 személy befogadására is alkalmas konferenciák, szemináriumok, tréningek, üzleti tárgyalások, lelkigyakorlatok, egyházi és oktatási célú rendezvények helyszíneként.
A Kis-Duna partján, a pihenést, szórakozást szolgáló Prímás sziget vonalát követve érdemes besétálnunk a város központjába: a XVIII–XIX. sz.-i polgárházakkal szegélyezett Széchenyi tér hangulata érinti meg leginkább a látogatót.
A teret a városháza (1773) árkádos, barokk tömbje határozza meg: a Rákóczi-szabadságharc legendás Vak Bottyán generálisának kúriája volt. Az egykori Szent Lőrinc-templom és román kori elődjének falait a térburkolatban süttői kőszegéllyel keretezett öregkavics-kitöltés jelzi.
A Széchenyi tér környéki utcák minden épülete a megtestesült történelem egy-egy darabja. A Bottyán utcában a barokk vármegyeháza Török András generálisé volt egykor, a túloldali barokk palota az Ördöglovas, Sándor Móric családi címerét viseli. Érdemes betérnünk a Duna Múzeum (Kölcsey u. 2.) – ugyancsak barokk – épületébe. Itt a magyar vízgazdálkodás, a Duna és vízgyűjtőrendszerének múltja elevenedik meg. Ezernél több térképet, hatszáznál több, Széchenyi Istvánnak címzett levelet őriznek. A tárlókban hajómakettek, terepasztalok, a folyómederből előkerült tárgyak láthatók – a nagyobb darabok az udvarra kerültek. Az épületben működik a kortárs képzőművészek kiállításainak helyet adó Európai Közép Galéria.
Ha a vízügyek és a modern művészet mellett-helyett az irodalom érdekel bennünket, Babits Mihály ma múzeumként szolgáló egykori nyári laka a róla elnevezett utcában, az Előhegyen kínál érdekességeket. A Nyugat szerkesztőjének, a mindentudó poétának verandafalán Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Tamási Áron, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes és mások aláírása láttán fölidézhető a szinte teljes XX. sz.-i magyar irodalom.
Az Aquasziget élmény- és strandfürdő (Finta József), szaunákkal, valamint csúszdákkal várja egész évben a kikapcsolódni vágyókat. Az élményfürdő, a Wellnessvilág, az egészség- és a szépségközpont nem mindennapi kényeztetést kínál, s érdemes benézni az Aquasziget tradicionális török fürdőjébe, a hamamba ugyanis méregtelenít is. Nyaranta a külső strand is nyitva tart, ott élménymedence, hullámfürdő, gyermekmedence, csúszdák, óriás játszótér és strandröplabda pálya található (Táncsics u., Prímás-sziget).
Esztergomban a legérdekesebb évszak a nyár: az események sora május elején Szent István Regensburgból hozott feleségének emlékére a Gizella-napokkal kezdődik és a Pünkösdi Vásárral folytatódik. Különleges hangulatuk van a nyári hónapokban a várszínházi előadásoknak és a bazilikabeli hangversenyeknek.
Az esztergomi lőtér katonai emlékeket őrzött meg a világháborúk idejéből. Megvannak még a tankbeállók nyomai, a nemzeti park szervezett bunkertúráján lemehetnek a látogatók egy épségben fennmaradt, föld alatti bunkerbe is. A hadifoglyok temetője katonák nyughelye, nevüket a székelykapu félfáin örökítették meg.
A városból közút és több sétaút vezet fel a 403 m magas Vaskapui turistaházhoz. Érdemes felmenni, csodálatos panoráma a kitartás jutalma! A Kopasz-hegyen (Kis-Strázsa-hegy) messziről világítótoronyra emlékeztet a 233 m magas kilátó: a város és a Pilis látképéhez keresve sem találni alkalmasabb fotópontot. A közeléből induló, 1200 méteres tanösvényen persze más látószögből mutatkoznak meg e vidék értékei, melyeket a Kis-Strázsa-hegy lábánál a Duna−Ipoly Nemzeti Park Kökörcsin háza (erdei iskola) is megismertet csoportosan érkező, előre bejelentett látogatóival.
