Nagyrészt lápos, tőzeges vidéken, a Sárvíz-patak völgyében délről dombok és erdők fogják közre Egervárt. A XV. században a környék földbirtokosa, Egervári László ferences barátokat telepített le, s nekik kolostort, templomot építtetett. A kolostor elpusztult, a templomot 1698-ban már romosnak írták le. Újabb birtokos, Széchényi Ignác építtette újjá (1758), majd 1969-ben restaurálták. Ekkor állították helyre befalazott gótikus ablakait és kapta vissza eredeti külső arculatát.
Az első egervári vár a tatárjárás idején épült fából, mocsár közepén – 1288-ban említik először. Egervári László 1476-ban kapott engedélyt Mátyás királytól az építkezésre. Gótikus téglavára fal- és boltívmaradványai most a várbeli kiállításon láthatók.
A vártörténet későbbi fejezeteit a XVI. sz.-ban a Nádasdy család írta: akkor nyerte el jelenlegi formáját és lett négy saroktornyos, zárt udvarú, olaszbástyás, reneszánsz vár. Évszázad múltán a Széchényiek vásárolták meg, a Rákóczi-szabadságharc után pedig a császári udvar szólt bele a várkrónikába: leromboltatta északi szárnyát, hogy elveszítse erődítmény jellegét.
Az egervári vár tornyaira helyezett betűk (S, P, Q, R) jelentéséről több találgatás is elterjedt. Az egyik szerint latin nyelven írt versike négy sorának kezdőbetűi, s magyar fordításuk: „Széchenyiek hatalmának ki állhatna ellent?”
A Nádasdy−Széchényi várkastély felújításakor Reneszánsz látogatóközpont, időszakos kiállítótér, közösségi tér létesült. Okostelefonos látogatóvezetési rendszert vezettek be. Az udvari színpadon 1974 óta működik nyári színház, „Egervári Esték” néven.
