A mezőföldi lösztábla Duna-menti peremén, 150 m tengerszint feletti magasságban az 1950-es években lett „épített”, azaz nem évszázados folyamatban kialakult város az egykori Dunapentele déli határa. Akkor kezdődtek a Dunai Vasmű – utóda ma az ISD DUNAFERR – és a köré tervezett Sztálinváros (1961 óta Dunaújváros) építkezései. Az 1950-es évek „szocreál” stílusának emlékei közül a Vasmű úti Martinász-szobor (Somogyi József) jelképként megjelent a város korábbi címerében. A gyártelep főbejáratán Domanovszky Endre mozaikja, a Munkás-Paraszt Szövetség a helyén maradhatott. A közeli kiserdőben a gyártörténeti skanzen kiszolgált gépmatuzsálemeivel a közelmúlt iparfejlesztésének emlékhelyévé lett. A város egységes, szocialista-realista stílusa egyedülálló Európában. Az Építészeti emlékek tanútjának (Szocreál tanösvény) 33 állomásán végigsétálva bepillantást nyerhetünk Dunaújváros múltjába, jelenébe és jövőjébe. Térképes kiadványt a Tourinform irodában kérhetünk (Vasmű u. 10/a).
E terület történelmi léptékű múltja sem lebecsülendő: a mostani belvárosban, a Római körút mentén a Duna menti római limes-rendszer Castellum Intercisa katonai táborának központja volt egykor. A bronzkortól napjainkig gyűjtött helytörténeti emlékek – „A kőkortól a legújabb korig” címmel – az Intercisa Múzeumban (Városháza tér) láthatók.
Dunapentele neve is a múltat, a görög szerzetesek lakta, Szalki-szigeti Szent Panteleon-monostort idézi. Faluképének számos részlete – az 1696-ban épült Rác-templom (Táltos u. 18.) és a római katolikus plébániatemplom (1862–1864) – megmaradt az Óvárosban. Az egykori Dunapentele nevezetes szülötte Rosty Pál (1830–1874) világutazó, útikönyvíró, az első magyar fotóművészek egyike.
Figyelemre méltóak a különböző felekezetek új templomai és gyülekezeti házai. Ilyen az óvárosi piramis alakú, csupaüveg református templom; az Ybl-díjas Nagy Tamás tervezői fantáziáját dicsérő evangélikus templom és a város nyugati bejáratánál, kis dombon 2000-ben felszentelt római katolikus főtemplom. De nem hagyható ki az egykori Dunapentele görögkeleti szerb temploma sem.
Az utcákat, tereket számos szép szobor díszíti, köztük Varga Imre Bartók–Kodály szobra, Széchenyi Istváné és Kossuth Lajosé (Veres Kálmán–Vadász Bende–Lehoczky János), s Palotás József 1848–49-es szabadságharcos emlékműve. A művészetpártolók nézzenek be a Kortárs Művészeti Intézetbe (Vasmű út 12.).
Az egykori Duna-ágat elzáró töltésen közút és iparvasút vezet a Szalki-szigetre, ahol a Dunaújvárosi Halászcsárda (Szigeti út 2.), szabadstrand, kemping, szaunapark és a kikötő teszi pezsgőbbé a mai város életét. 2007-re épült fel a Pentele-híd, mely jelenleg Kisapostagot köti össze Dunavecsével, így a Dunántúlt az Alfölddel. „Dunaújvárosi híd” és „M8 Duna-híd” néven is ismert, mivel ez a tervezett M8 autópálya első meglevő szakasza a hozzá vezető gyorsforgalmi úttal együtt. Dunaújváros közigazgatási területe felett mintegy 600 méter hosszan halad át. A leállósávokkal együtt hatsávos autópálya, kerékpárút és járda fut rajta.
A kúriában szakvezetést igényelhetünk a Nagy-szigeten kiépített két ártéri tanösvény bejárásához. A nyugalmat árasztó erdei sétautakon 17 állomás táblái adnak részletes információt a szigetről, a Dunáról, az élővilágról, az ember tudatos jelenlétéről, Rácalmás történetének évszázadairól.
Rácalmásnál a „Kis-Gemencnek” is nevezett dunai szigetvilág – a 300 hektáros Nagy-szigettel és 8 kisebb szigettel – sajátos növény- és állatvilága védett.
A horgászhelyeknek is kitűnő Nagy-sziget szabadon látogatható, a többi szigeten csak engedéllyel lehet partra szállni.
