Barlangok, sziklafalak, szurdokvölgyek

Az üledékes eredetű Pilis a Dunazug-hegység legkiemelkedőbb röge, magassága meghaladja a 700 métert, szinte „záróköve” annak a dolomit- és mészkővonulatnak, amely északkelet–délnyugati irányban átszeli a Dunántúl területét. A mészkő és dolomit alkalmas barlangképződésre. Nem meglepő tehát, hogy a Duna−Ipoly Nemzeti Park közel 200 barlangjának döntő hányada is a Pilis hegységben nyílik. Ezek őslénytani és régészeti leletekben is igen gazdagok. Tudományos és kultúrtörténeti jelentősége miatt kilenc barlang lett fokozottan védett. 

A hegység felszínén vakítóan fehér sziklafalak, szirtvonulatok, kopáros lejtők teszik változatossá a tájat. A Pilis – kőzeteinek felépítése miatt – karsztvízben gazdag, forrásai bővizűek. A hegyeket többnyire zárt erdőtakaró borítja. Legjellemzőbb növénytársulásai a gyertyános-tölgyesek és a bükkösök. Ott, ahol a zárt erdő felnyílik, karsztbokorerdőket és sztyeppréteket kereshetünk fel. Különleges, védett növénytani érdekesség a Pilis-tető sziklaszélén tenyésző magyarföldi husáng. 

Ahogy haladunk innen észak felé, elérve a Visegrádi-hegységet, láthatjuk: a két hegység két táj képviselője. A Visegrádi-hegység vulkáni alakzatai, vadregényes szurdok-völgyei különböznek a Pilis dolomitból és mészkőből felépített formáitól. Ez az ellentét és különbség legszembetűnőbb a két hegység között Pomáz, Pilisszentkereszt, Pilisszentlélek irányában határt húzó törésvonalban. 

A Visegrádi-hegység 639 m magas csúcsán, a Prédikálószéken található a környék legmodernebb panoráma-kilátója. A 12 méter magas fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg a teljes Dunakanyar-kép. Az egyes szinteken a térségben jelentős szerepet játszó magyar királyok emlékét hozzák elénk a kézi festésű táblák. A kilátó modern technológiát is kínál: tetején webkamerákat helyeztek el, és ingyenes a wifi-kapcsolat

A Visegrádi-hegység magmás eredetű kőzete, V alakú völgyei, szurdokai a múltban lejátszódott vulkanikus tevékenységet jelzik. Lenyűgöző szépségűek a hegység andezit-agglomerátum „piramisai és tornyai”, melyeket a szél, a fagy és a víz közösen formált (Vadálló-kövek, Thirring-szikla). Legmagasabb pontja a híres, szép kilátást nyújtó Dobogókő (700 m). A hegység növényzete általában zárt erdő, de sok a virágos rét és tisztás is. A magasabb hegyek erdeit bükkösök alkotják, az alacsonyabb lejtőket pedig gyertyános-tölgyesek. 

www.dunaipoly.hu