A falu neve összefonódik a mintegy négy km-re, a Börzsöny egyik szélső csúcsára épített Drégely váráéval, melynek feltárása és részbeni helyreállítása 2000-ben kezdődött. A híres ostrom, amelyet Arany János is megénekelt, 1552. július 4-én kezdődött, s négy napig tartott. A vár védői, 141-en – élükön Szondi György kapitánnyal – a felszólításra sem adták át az erősséget a budai Ali basa 10-12 ezres seregének.
Ali basa tisztelte az ellenfelet: hősnek kijáró temetést rendezett a vitéz várkapitánynak, apródjait pedig felnevelte. A török Drégelypalánk mai területén, ahol a barokk római katolikus templom áll, hatalmas, kétezer lovas katona befogadására alkalmas palánkvárat épített. Ez maradt meg – a falu nevében.
A főutcán a barokk Szentháromság-szobor, a központban Szondi emlékműve, egy kőszarkofág (Kő Pál) érdemes figyelmünkre. A Szondi-emlékszobában (Fő u. 22.) a végvári időket, a török kort és az azt követő századokat felidéző dokumentumokat tekinthet meg a látogató.
