A szláv „fekete várat” magyarosítja Csongrád mai neve. A Tisza és a Hármas-Körös összefolyásánál, egy hajtűkanyarulatban lehetett ez a vár, mely utóbb – Anonymus leírása szerint – a hazát foglalt magyarok egyik központja volt. Mára a szőlő és a bor nemzetközi városa zöld szigetté és üdülővárossá fejlődött.
A Duna–Tisza közi homokhátság – magas partot alkotva – itt egészen a Tiszáig ér, s minden a folyóhoz kötődik. A város alapítása is, hiszen a magas part jó átkelőhelynek bizonyult. A Buda–Belgrád hadiút itt ágazott el Arad felé, a Körösökön és a Tiszán pedig áruk, emberek, kultúrák kapcsolódtak össze.
A napfényes órák nagy száma, a víz visszatükröződése és az ezeréves szőlőtermesztési tapasztalat nagyszerű vörösborszőlőket „érlel” errefelé.
Védelmi célokat sejtenek a kutatók a Belsőváros utcáinak nehezen áttekinthető, girbegurba vonalvezetésében, az utcafront felé olykor ablaktalan falakban, a zárt deszkakerítésekben. A parányi udvarok, a gazdasági épületek csaknem teljes hiánya a két beltelkes településforma jellemzői, s ennek egyik legszebb fennmaradt emlékeként érdemelte ki védettségét Csongrád Belsővárosa.
A régi városközpontot, a Belsővárost a folyó íve szigetszerűen csaknem körbezárta. Amikor kinőtte a szigetet, maga a központ költözött pár kilométerrel odébb, ránk örökítve a különben lebontásra ítélt, középkori eredetű település földfalú, nádtetős házait, zegzugos utcáit.
Mindmáig 37 ház kapott műemléki védettséget, a középkorban ennyi épület már falunak számított. Az Alföld egyetlen, településméretű népi műemlékegyüttese múzeumával, vendégházaival a folyóparti üdülés lehetőségét teremtette meg.
A tovaköltözött belváros házaiból alig látni valamit a sok-sok fától, gondozott parktól. A XX. sz. eleji díszes, emeletes középületek sora nyugalmas, szecessziós és eklektikus formavilágával simul bele a parkok zöldjébe. Csak a Nagyboldogasszony templom XVIII. sz.-i barokkja mutatja magát messzire.
Kihagyhatatlan látnivaló a Batsányi János Gimnázium szecessziós épülete (Kossuth tér 1.).
A Csongrádi Gyógyfürdő és Uszoda (Dob u. 3.) már közel sem az, amit régen találtak itt a látogatók. Az egyik legszebb fekvésű, családias hangulatú fürdő megújult, s egész évben várja fedett és nyitott medencéivel a látogatókat. Gyógykezeléseket, wellness-szolgáltatásokat és a kisgyerekes családoknak játszóházat is kínál a fürdő.
A csöndes mellékutcákban, a zárt kocsibejárós, földszintes gazda- vagy polgárházak között érezni leginkább a város nyugalmát. S mert Csongrád egyik szélével az élő Tiszához simul, a másik szélén pedig a Serházzugi Holt-Tisza 117 hektáros víztükre kelt hűsítő szellőt, a szemet gyönyörködtető tájképi élményt kellemes klíma fokozza.
Érdemes elsétálni a muzeális értékű fa pontonhídig, s onnan a Nagyrétre, hogy a három km-es túra végén megpihenjünk Ellés monostorának feltárt és konzervált romjánál, amely a XI–XII. sz. világába röpít vissza.
A fahídtól a közúti Tisza-hídig futópálya és kerékpárút vezet, onnan az EuroVelo 11 jelzésű, a kontinenst átszelő útvonal részeként Szentesig lehet kerekezni. Nyáron a város egyik fő vonzereje a Tisza tengerpartra emlékeztető, 700 m hosszú homokfövenyes strandja, a Körös-torok.
