Csobánka az alapító szerbek (1698), németek és szlovákok (XVIII. sz.), majd 1945 után felvidéki magyarok és csángók vegyes lakosságú településeként ismert.
Kegytemplom áll a Hosszú-hegyen, a Szentkút nevű forrás mellett. Eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt, katolikus kultusza későbbi (1844) és német eredetű. Az egykori Margitligeti Szanatórium szomszédságában épült ki a XX. sz. elején a Szent Hubertus nyaralótelep.
A falu feletti Oszoly-tető meredek mészkőszikláin gyakorolnak a magyar alpinisták. Észak felé, a piros jelzésen a Csikóváraljai turistaház mellett az ősi kultuszhelyként ismert Holdvilág-árokba érünk. Ez a romantikus mészkőszurdok esős időben nehezen járható, az út végén vaslétrán mászhatunk fel a Lajos-forrás felé vezető útra. Dél felé indulva a piros jelzés felvezet a Kevély-nyeregbe, majd 534 m magasából, a Nagy-Kevély csúcsáról élvezhetjük a körpanorámát.
A jelzést követve a HÉV csillaghegyi megállójához érünk le.
