A város fejlődését előnyösen befolyásolta az ország második vasútvonalának megépítése Pest–Szolnok között (1847). Az állomás épületében született Tömörkény István (1866–1917) író.
A Kiskunság jellegzetes városában kezdte toborzó körútját 1848 szeptemberében Kossuth, ma több emlékhelye idézi fel történelmi jelentőségét. A Szabadság téri, klasszicista református templom (Hild József) kertjében látható Kossuth-erkélyről jelentette be a politikus a Ferenc József által szentesített márciusi törvényeket, és mutatta be az ország első miniszterelnökét, Batthyány Lajost. A téren álló szobrát Horvay János alkotta, ez szolgált később a washingtoni Kossuth-szobor mintájául. A Kossuth Múzeum (Múzeum u. 5.) a kormányzó relikviáit, bútorait őrzi és mutatja be.
Kossuth Lajost turini száműzetésében felkereste a város küldöttsége azzal, hogy legyen választott országgyűlési képviselőjük (1876). A „turini százaknak” azonban – maga helyett – fiát ajánlotta az államférfi. Kossuth Ferenc utóbb, már apja halála (1894) után valóban a ceglédiek akaratából jutott be a parlamentbe.
Gyógyászati, pihenési lehetőséget kínál az aquaparkkal és partmanházakkal, gyógyászati részleggel kibővített ceglédi Termálfürdő (Fürdő út 27-29.). Három hektáron látványtavat alakítottak ki. A szomszédos kemping mellett saját gyógy- és élménymedencés szálloda épült.
