A Völgység központja már a rómaiak idejében élénk forgalmú település volt az itt áthaladó Sopianae–Aquincum közti hadiút miatt. A kisvárosi hangulatot árasztó belváros szűk, kacskaringós utcáin több, 1800 körül épült, értékes lakóház maradt fenn.
Bonyhád főterén (Szabadság tér) a barokk stílusú római katolikus templom (1769–1782) szomszédságában berendezett Völgységi Múzeum (Szabadság tér 2.) gazdag helytörténeti gyűjteménye a város és környéke több évszázados gazdasági, kulturális és politikatörténeti múltját tárja elénk. Bemutatja a németség, a bukovinai székelyek és a vidék öt történelmi egyházának emlékeit is.
A Petőfi utcában a református templom kapuzatát és fakapuját érdemes megtekinteni. Az evangélikus templom (1795–1800) jellegzetes órasisakos, párkányos tornyos épületének hajója három boltszakaszos, csehboltozatos, szentélye szögletes (Dózsa György u. 67.). Az evangélikus gimnázium Tolna legrégebbi alapítású (Sárszentlőrinc, 1806) középiskolája utódaként 1870 óta működik (Kossuth u. 4.). Leghíresebb diákja Illyés Gyula volt.
Bonyhád szülötte Perczel Mór honvédtábornok. A róla elnevezett utca 46. sz. házában látta meg a napvilágot a későbbi dicső tábornok, aki 1848-ban Bonyhádon gyűjtötte össze népfelkelőkből álló seregét. Legnagyobb harci sikere ozorai győzelme a császári hadak felett. Az emigráns hadfi csak a kiegyezés után térhetett vissza szülőföldjére. Jellegzetes síremlékét a Kálvária-domb festői, késő barokk Kálvária-kápolnája (1817) közelében állították fel.
A Bonyhádhoz tartozó alsóbörzsönyi tornácos, földszintes Perczel-kúriában (1740–1746) bontogatta a család nevelőjeként költői szárnyait egyik legnagyobb poétánk, Vörösmarty Mihály.
A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ a város kulturális és közösségi életének meghatározó helyszíne, színházi előadásokkal, koncertekkel, kiállításokkal, foglalkozásokkal. Otthont ad – mindig októberben – az országos nagyrendezvényként számon tartott Halmos Béla Országos Népzenei Találkozónak.
