A Bódva folyó bal partján az ősi magyar szállásbirtok hosszú ideig vásározó hely volt, majd a XIV. századtól Diósgyőrhöz tartozóan királynői birtok lett. Építészet- és művelődéstörténeti jelentőségét XII. sz.-i bencés apátsági temploma és monostora erősíti. E monostor a tatárjárás után elpusztult, a templomot újjáépítették, gótikus részletekkel bővítették is. Északi oldalán a monostor épületmaradványait, a délin egy 12 m átmérőjű körtemplom alapjait tették láthatóvá a régészeti feltárások.
Boldván írták 1200 körül első, összefüggő nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet és Könyörgést, melyet a Pray-kódexben találtak meg. Ha jól ismert kezdő sorai – „Látjátuk feleim, szümtükhel, mik vogymuk. Isá pur ës chomuu vogymuk” – eszünkbe jutnak, Boldvához kössük ezentúl.
A Halotti beszédet Helyei László színművész előadásában a monostor mellett kialakított Barátok Házában (Monostor tér 5.), interaktív kiállításon hallgathatjuk meg.
Ugyanitt, de bejelentkezéssel megismerhetjük és megkóstolhatjuk a helyi gyógynövényekből készült teákat, fűszernövényeket is.
