Bélapátfalva nevét a Bél nemzetségtől kapta, apátságát II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. Nemzetközileg is számon tartott műemléki és történeti nevezetesség a ciszterciták hajdani bélháromkúti apátságának temploma, a román stílusú építészet jeles emléke, noha gótikussá alakították (XIV–XV. sz.), s a középkori falak közt barokk a berendezés.
A templom látogatására alkalmanként éjszakai idegenvezetéssel is lehetőség van, amikor rövid erdei, fáklyás séta után orgonakoncert is elhangzik. Mécsesek, gyertyák fényénél tárul elénk az ódon épület titokzatos világa Bélapátfalván.
A 6 km hosszú Bélkő tanösvényen végigsétálva eljuthatnak a túrázók az apátság épületétől a Bél-kő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyig. A nyugalomra, madárcsicsergésre vágyók sétáljanak el a festői környezetű Lak-völgyi tóhoz, mely ideális pihenő- és horgászhely.
A Gesztenyés kiállítóházban a bélapátfalvi keménycserép-gyűjtemény mellett időszaki és más állandó kiállítások tekinthetők meg (IV. Béla út 38.).
