A Dráva parti város fontos közúti határátkelőhely. A hozzá tartozó Drávaszentesen a Dráva Kapu Bemutatóközpont (Fő u. 1.) a nemzeti park Dráva menti védett területeinek természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatókat. Érdekessége a régi magyar háziállatokat bemutató farm, a szürkemarha gulya és a beteg, sérült madarak felépülését segítő madárrepatriáló.
Barcs történelmi emlékeit – egy XIX. sz. végi, háromszintes gabonaraktárban – a Dráva Múzeum mutatja be (Széchenyi u. 22.). Gyűjti a Dráva mente természettudományi és néprajzi anyagait, s szervez képzőművészeti kiállításokat is.
A barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ 55 °C, nátrium-hidrogén-karbonátos vize főként mozgásszervi panaszok és gyulladások kezelésére alkalmas (Május 1. u. 2.).
A Kaposvártól a Dráváig húzódó erdőségekben búvóhelyre leltek a betyárok. Közülük talán legismertebb Patkó Bandi, akiről számos történet kering mind a mai napig – a valóságban azonban ő nem létezett, alakja a népi képzelet szülötte. Pedig még dalban is megörökítették: „… Szép csárdásné – így adja fel a szót – , látott-e már egy lovon hét patkót? Ha nem látott, jöjjön ide, láthat: négyet visel a gyönyörű állat. Az ötödik magam vagyok, nemde? Kettő meg a csizmámra van verve!” Patkó Bandi fája Barcs és Darány között, a 6-os főút közelében egy 3-400 éves kocsányos tölgy, amelynek törzskerülete mellmagasságban meghaladja a hat és fél métert.
2019 nyarán gyújtogatás áldozata lett.
Egyre élénkül napjainkban a vízitúrázás a Dráván, szabadstrandot alakítottak ki, vízitúra-állomás épült, a Dunával 120 km-es kerékpáros túraútvonal köti össze a várost. A barcsi kikötőből tavasztól őszig rendszeres sétahajó járatok indulnak a Dráván. A kétórás programon a hajó Őrtilos irányába halad, majd visszafordulva a barcsi Dráva-híd alatt tesz egy kört, mielőtt visszaérkezik a kikötőbe.
A Barcsi borókás megnevezése a legeltetés hatására keletkezett száraz homokfelszínekre utal. A borókabokrok között savanyú homoki gyepek terülnek el. A terület legértékesebb részei azok a nedves foltok, amelyek a valamikori Dráva-medrekben és buckaközi mélyedésekben alakultak ki.
A láptavak leglátványosabb része a Tündérrózsás-tó. A lápos terület állatvilága is gazdag, jellegzetes képviselői a mocsári teknős, a fekete gólya, a nagy és a kis kócsag, a rétisas.
