A megújuló kertészeti kultúra jelei, az üvegházak, a fóliasátrak, illetve a gyümölcsöskertek vidékén nádas-sömlyékes, erdőfoltokkal, szőlőskertekkel, tanyákkal tarkázott úton jutunk Ásotthalomra. A homoktenger olyan mély, hogy még a király és császár, Ferenc József hintója is elsüllyedt volna 1883-ban, amikor az erdőőri iskola avatására látogatott, ha be nem terítik az utat szalmával. A homoki erdőgazdálkodás eredményességének köszönhetően a futóhomokot 3000 hektáron megkötötték, s a XX. sz. végére szinte az egész vadregényes környék üdülőövezetté vált.
Vadászatok, strandolás bent a faluban, erdei séták a kiépített pihenőhelyekhez, vagy az 55-ös út 36. km-kövénél a Szent Erzsébet-kápolnához, s csak óvatosan lépkedve, az ásotthalmi láprét virágpompáján ámulva − mi lehet mindezeknél pihentetőbb?! Nem véletlenül lett az ásotthalmi táj a homoki erdősítés központja. A mai szakközépiskola múzeuma (Kiss Ferenc krt. 76.) és a Kiss Ferenc Emlékerdő őrzi ennek hagyományát.
Az 55. sz. főút 31. km kövétől délre, jelzett turistaúton kereshetjük fel Rózsa Sándor fáját: lombjai között bújt meg a betyárvezér, miközben a pandúrok a lovát üldözték. 1857-ben már tízezer forint volt a vérdíj, amivel a betyár elárulóit kecsegtették. Végül egy menyecske baltájának ütése vitte előbb ájulásba, majd így könnyedén megkötöztetvén, börtönbe.
A település központjában találjuk a Rózsa Sándor Élményházat (Béke u. 14.).
