A Hortobágy után a Felső-kiskunsági-puszta az Alföld második legnagyobb szikes pusztája, melynek legismertebb része Apajpuszta. Apaj híressége különleges magyar táji adottság − szikes növényzettel, félrideg állattartással, lovas hagyományokkal. Talaja meszes-szódás szik, esőben csúszós-ragadós, szárazon kőkemény, hatalmas repedésekkel, nyáron virágzó sziksóval. Sótűrő növényei közül a legismertebb a szárazvirágkötők kedvence, a lila sóvirág. Az ősgyep fennmaradását a szabadban tartott állatok: a szürkemarha, a racka- és a cigájajuh biztosítják. A fokozottan védett túzok mintegy 150 példányra becsült populációja fészkel itt.
