„Kell az országnak egy szív” – írta Széchenyi István, amikor először fogalmazódott meg benne az egyesített Budapest gondolata. A fővárosnak is kell egy szív, folytathatnánk a legnagyobb magyar gondolatsorát, és mi más lehetne ez, mint a Kossuth Lajos tér. Helyén a XIX. sz. első felében még szemétlerakó volt. Mai elnevezését 1927-ben, az „első” Kossuth-szobor felállításakor kapta. Horvay János alkotását 1952-ben eltávolították, helyére egy új, forradalmi hangulatú Kossuth-szobrot helyeztek el (Kisfaludi Strobl Zsigmond). A tér átépítésekor az eredeti Horvay-alkotás pontos mását állították fel. Parkjának egy-egy része történelmi korok mementója: ilyen az Országzászló és a forradalmi áldozatok öröklángjának környéke, a halála 200. évfordulójára készült II. Rákóczi Ferenc-szobor (Pásztor János, 1935), és az 1956-os sortűz áldozatainak jelképes sírja a tér alatt húzódó, az Országház egykori klimatizálását elősegítő, déli szellőző alagút 350 m2-es terében. Eredeti formájában és helyére 2014-ben állították fel újra gróf Tisza István emlékművét (Zala György, Orbán Antal, Foerk Ernő, 1934), valamint gróf Andrássy Gyula lovas szobrát, (Zala György, Foerk Ernő, 1906).
Az Országház eklektikus palotáján a neogótika, a barokk és a reneszánsz stílusjegyei is érvényesülnek. Az ország egyik legnagyobb épülete, egyben Budapest egyik jelképe (Steindl Imre, 1885–1904). Lenyűgözők a méretei: hossza 268, szélessége 123, magassága 96 m, alapterülete 17745 m2. Az Országgyűlés először 1896. június 8-án, a honfoglalás millenniumi évében ülésezett itt. A díszlépcsőházban Lotz Károly freskói alatt jut a látogató a 27 m magas kupolacsarnokba, ahol nagy uralkodóink szobrai vigyázzák a 2000. január 1. óta itt őrzött Szent Koronát és a koronázási ékszereket. A vezetéssel látogatható épületben az üléstermek mellett a köztársasági elnök dolgozószobája és a – nyilvános – Országgyűlési Könyvtár is helyet kapott.
A Kossuth tér északi részén, az Országház mélygarázsa legfelső, térfelszín alatti szintjén alakították ki a Látogatóközpontot. Innen nyílik az Országgyűlési Múzeum. Évente félmillióan csoportosan, közel egyórás sétán járják be a Ház legszebb helyiségeit.
A Látogatóközpont tengelyében kialakított dunai kikötőben horgonyoz a Lajta Monitor Múzeumhajó (2014) – az év jégmentes részében. Az 1871-ben készült hadihajó több mint ötven évig szolgálta a magyar folyami flottát, majd 1928-től úszó munkagépként használták. 1992-ben kapott műemléki védettséget, majd hosszú évek munkájával újították fel.
A rakparti lépcsőknél József Attila szobrának társaságában (Marton László, 1980) idézhetjük fel a költő ideillő verssorait: „A Dunának, mely mult, jelen s jövendő // egymást ölelik lágy hullámai.”
A Kossuth Lajos teret keletről a (várhatóan 2020 végén a megújuló Múzeumnegyedbe, a Városligetbe költöző) Néprajzi Múzeum (12.) – még korábban Magyar Királyi Kúria (Hauszmann Alajos, 1893–1896) – és az Agrárminisztérium (11.) eklektikus épülete, a Parlament építészeti tervpályázatán harmadik díjat kapott alkotás (Bukovics Gyula, 1895–1897) zárja le. Térre néző árkádjai alatt a magyar mezőgazdaság nagyjaira panteonjuk, Alkotmány utcai sarkán az 1956. október 25-i sortűz áldozataira emléktábla és a közepén kiégetett magyar zászló emlékeztet. A Báthory utcában az 1849-ben kivégzett miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos emlékét idézi a művészi kialakítású örökmécses.
A Szabadság téren ma már a közelmúlt történelmi kuriózuma az egyetlen megmaradt budapesti szovjet hősi emlékmű. A tér belváros felé eső oldalán a fák között a „Virulj” emlékmű (Telcs Ede, 1930) mesél a hajdani parkültetésekről. Szembe néz vele a kontinens első nyilvános szabadtéri atlétikai versenyének (1875) emlékműve. A térrel párhuzamos Hold utcában áll a magyaros szecesszió egyik legszebb budapesti alkotása, a hajdani Postatakarékpénztár épülete (Lechner Ödön, 1900). Az utca másik oldalán a nagy gonddal helyreállított Belvárosi Piacra érdemes benézni. Egyike az 1897 februárjában megnyitott öt nagy vásárcsarnoknak.
A neoreneszánsz stílusú, klasszicista homlokzatú Szent István bazilika (Hild József, Ybl Miklós, Kauser József, 1851–1905) érdekessége, hogy nem a katolikus egyház, hanem a főváros tulajdona (Szent István tér, a 18. oldali képen). Érdemes felmenni a bal oldali tornyába – lifttel – a rendkívüli kilátás reményében. A jobb oldali toronyban kondítják meg az ország legnagyobb, 9 tonnás harangját. Védőszentjének, István királynak két szobrát (Stróbl Alajos) az előcsarnokból nyíló kapu felett és a főoltáron helyezték el. A szentély mögötti Szent Jobb-kápolnában őrzik a magyar kereszténység legértékesebb ereklyéjét, Szent István mumifikálódott jobb kézfejét, melyet minden augusztus 20-án díszes körmenetben visznek körbe a templom környékén.
Az Erzsébet tér és a tőle elválaszthatatlan Deák tér egykor Pest városfalakon kívüli vásártere volt. Közepén a város egyik legszebb kútja, a Danubius-kút csordogál. Főalakja a Dunát, mellékszobrai a Tiszát, a Drávát és a Szávát szimbolizálják (Ybl Miklós, Fessler Leó, 1880–1883).
A Kiskörút felőli oldalon többszintű közlekedési csomópont alakult ki. Itt találkozik a 2-es és a 3-as metróvonal a millenniumi földalattival (utóbbinak itt kis múzeumát rendezték be). A korábbi buszpályaudvar szögletes épületébe költözött a hangulatos Fröccsterasz. Előtte az Akvárium Klub gyülekező- és fiatalos rendezvényhely is.
A Deák tér látványosságai közé tartozik a klasszicista stílusú evangélikus templom és mellette az Országos Evangélikus Múzeum, valamint a monumentális Anker-ház.
A Világörökséghez tartozó 2,3 km-es Andrássy út (1872–1885) is hozzájárult Budapest világvárosi hangulatához (Lechner Lajos). Ybl Miklós jegyzi építészként a Magyar Állami Operaházat (22.), egyik legszebb neoreneszánsz középületünket (1875–1884). Az igazi élmény természetesen egy előadás megtekintése lesz. A nézők elől elzárt épületet felújítják: a színpadgépezet cseréje, a zenekari árok mozgathatóvá tétele a nézőtéri akusztika javítását szolgálja. Az egyik földszinti helyiségben a nagyközönség előtt is nyitva álló emléktárat rendeznek be. A kőbányai, korábbi Északi Vasúti Járműjavító ad helyet az Operaház Műhelycsarnokának. Az ország legnagyobb ipari műemlékében, az Eiffel-tervezte legendás csarnok falai és boltozata alatt kapnak helyet a díszletek és jelmezek, és a próbaszínpad is itt épül meg.
A Nagymező utcát a Pesti Broadway-ként emlegetik. A színházak és szórakozóhelyek utcájában van a Radnóti Miklós, a Thália, a Fővárosi Operett Színház, a Mikroszkóp Színpad, az Új Színház. A felsorolás különböző műfajokat is jelöl – a tradicionális magyar kabarétól az operetten át az avantgarde-ig. A korábbi, párizsias hangulatú Moulin Rouge helyén ma a Kálmán Imre Teátrum működik. Kár lenne kihagyni a város egyik különleges élményt adó múzeumát, a Mai Manó császári és királyi fotográfus hajdani műterméből kialakított Magyar Fotográfiai Múzeumot.
Ha a nyári melegben keresünk egy-egy Opera-pótló jó helyet, ahol klasszikus zene szól, a páratlan panorámával rendelkező, exkluzív, kamaraoperák bemutatására is alkalmas Dominikánus Udvart látogathatjuk meg a Várbéli Hilton szálloda nyitott udvarában. A Budapesti Nyári Fesztivál látványos eseményeit két helyen, a Margitszigeti, illetve a Városmajori Szabadtéri Színpadon is rendezik.
A Jókai teret névadó regényírónk szobra (Stróbl Alajos), a Liszt Ferenc teret Ady Endre költőé ékesíti (Csorba Géza, 1960). Liszt Ferencre, a zeneköltőre, a Zeneakadémia alapító elnökére a téren álló szobra (Marton László, 1986) és a Zeneművészeti Egyetem szecessziós palotája, egyben a koncertélet központja emlékeztet – nappal! Éjszaka ugyanis a „fejük tetejére állnak” a terek. Este 10 után megtelnek a kávéházak, éttermek, pincék, pizzériák és a környező utcák zenés szórakozóhelyei. Ha a Nagymező utca a „Broadway”, akkor a Liszt Ferenc tér a „Times Square” Budapesten.
