Az Erzsébet híd – mely a Duna magyarországi szakaszának legkeskenyebb részén (290 m) íveli át a folyót – Budára, a Gellért-hegy lábához vezet. Az 1945-ben felrobbantott hidat 1964-ben építették újjá (Sávoly Pál). A folyó vízszintje fölé 130 méterre emelkedő Gellért-hegy tövében meleg vizű gyógyforrások fakadnak, ezek táplálják a Rác-, a Rudas– és a Gellért–fürdőt.
A Gellért-hegy nevét – a legenda szerint – az 1046-ban a pogány magyarok keze által innen letaszított Gellért püspökről kapta. (A hírhedt gellérthegyi boszorkányok azonban fittyet hánytak a szent nevének, és még a XVII. században is itt tartották gyűléseiket – ha igaz…) Tetején a Citadella az 1848-as szabadságharc leverése után épült a rebellis város megzabolázására. A hegy délre néző ormát őrzi a 14 m magas Szabadság-szobor pálmaágat tartó nőalakja (Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1947). Még nem tudni, milyen fejlesztés valósul meg itt, több javaslat is versenyben van, de az biztos: a Citadella olyan emblematikus helye Budapestnek, mint a Szabadság-szobor környéke, a Liberty Island New Yorknak.
A Citadella előtt, a hegy oldalába épített kilátóteraszról tárul elénk a város talán legszebb panorámája. A Budai-hegyek karéját, a várhegyet, a Dunát a Lánchíddal és a pesti Duna-part nagyszerű épületeivel mind látni lehet. Ide kell elzarándokolni akkor is, ha leszáll az este, és kigyúlnak a város fényei. Aki egyszer is látta innen Budapest éjszakai panorámáját, többé biztosan nem felejti el.
A „Rudas” egyike a kevés fennmaradt, eredeti török emléknek. Szokoli Musztafa pasa építtette a XVI. sz. derekán. (A város „reumás” lakossága gyógyfürdő-ügyben kettészakad: vagy Rudas-, vagy Lukács-párti. A két tábor vehemensen védi és dicséri saját fürdőhelyét és nem is keveredik a „másikkal”.)
Hegyi sétánkon a Csillagvizsgáló, a Szent Gellért-emlékmű és a híres Gellért Fürdővel szemben, a Szent Iván-barlangban kialakított Sziklatemplom kínál változatosságot.
Napjaink egyik leglátványosabbnak fejlesztésének ígérkezik a tervezett gellérthegyi sikló, pályája a Rác Fürdő melletti, a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból indul majd.
Igazán „üdítő kaland” a Gellért-hegyi víztározó megtekintése, s szép fotótéma a víztározó mellvédjén Buda kisasszony és Pest úrfi találkozása is – szoborként. A Gellért-hegyről és a lábánál elterülő rakpartról, illetve a folyóra telepített uszályokról lövik fel a rakétákat az ország legnagyobb szabású tűzijátékán, augusztus 20-án.
A Duna vonalával hegyesszöget alkotó budai Vár-hegy márgából és az azt takaró, kb. 10 m vastag, édesvízi mészkőpaplanból épül fel. Mintegy 10 km hosszú barlang- és pincerendszere a régészeti leletek alapján már a paleolitikumban is lakott volt. A tatárjárás után IV. Béla által kiépített vár és a falakon belül gyorsan fejlődő királyi település igazi fellendülése Hunyadi Mátyás uralkodása idején következett be.
A kora középkori palota gazdagságáról ma már csak a leírásokból és a híres Anjou-kori szobrokból alkothatunk képet. A vár és a város a XVI–XVII. században a félhold árnyékában élt és pusztult. Bár a Habsburgok inkább Béccsel törődtek, a XVIII–XIX. században már épült-szépült is mind a palota-, mind a polgári negyed. A második világháború iszonyatos pusztítást végzett a várban, hiszen a németek központja és utolsó bástyája volt, ahol minden házért meg kellett küzdeni. A sebeket, melyeket akkor kapott, a mai napig nem sikerült teljesen kihevernie. (Az utolsó háborús rom – a volt Honvéd Főparancsnokság épülete – is várbeli.)
A Dísz tér a középkorban vásártér és kivégzőhely is volt, nevét később, a parádékról, őrségváltásokról kapta. A volt Karmelita kolostor, majd Várszínház története újabb fejezeteként − a szomszédos átépítéssel együtt − a Miniszterelnökségnek külsőségeiben egyszerre posztmodern és archaizáló otthona lett. A hajdani Szent György-templom helyén álló Honvéd-emlékmű főalakját Zala György formálta meg, talapzata Schickedanz Albert műve (1893).
A Szentháromság utcában máig őrzi Ruszwurm Vilmos cukrászmester nevét a hangulatos, empire berendezésű cukrászda. Ahol ez a kis utca beleütközik a Café Miróba, melynek helyén a XVI. században az első budai kávéház állott, hangulatos tér képződött, közepén gróf Hadik András huszárgenerális lovas szobrával. Tompa fényű, zöldes patina színezi a „leghuszárabb huszár” bronz szobrát, kivéve egy részletét. A szobornak, azaz pontosabban a lónak (!) ez a része olyan fényes, hogy még nappal is világít. A műegyetem diákjai között ugyanis az a hiedelem járja, hogy vizsgaidőszak előtt ajánlatos megsimogatni a bronzfigura heréit, mert szerencsét hoz. Az eredményről nincs adat, de egy idő óta a turisták is „simogatnak”, hogy miért, azt talán ők sem tudják.
A Szentháromság téren a 14,4 m magas Szentháromság-szobrot (1713, Ungleich Fülöp–Hörger Antal) az 1709. évi pestisjárvány emlékére állították fel, többször újrafaragták (utoljára 2007-ben). A Nagyboldogasszony-templom építése IV. Béla király idején kezdődött kora gótikus stílusban (1255–1269). Ebből a korból származik az északi torony. I. (Nagy) Lajos építtette a déli, ún. Mária-kaput, majd Zsigmond és a mindkét esküvőjét itt tartó Mátyás király bővíttette tovább a templomot a hollós címerével díszített déli toronnyal. (Innen származik a gyakrabban használatos Mátyás-templom elnevezés.) A török időkben az épületet dzsámiként használták. Mai formáját a Schulek Frigyes irányításával végzett restauráláskor kapta (1874–1896). A Mátyás-templom freskói Székely Bertalan és Lotz Károly művei. A Loretói kápolnában áll a legendáktól övezett XVI. sz.-i márvány Madonna-kegyszobor. A Szentháromság-
kápolnában III. Béla és felesége, Chatillon Anna 1848-ban Székesfehérváron megtalált csontjait helyezték el díszes szarkofágban (1862). Az altemplomban és a kápolnák feletti karzaton egyházművészeti múzeumi relikviák csodálhatók meg, köztük a Szent Korona pontos mása is. A kitűnő akusztikájú templomban a nagyszerű orgona gyakori szereplője hangversenyeknek. Ma már online is vásárolhatunk belépőjegyet, és akkor elkerülhető a sorban állás a bejáratként szolgáló oldalkapuval szemközt, a külső pénztáraknál.
A Mátyás-templom melletti kis teret lovas szobor, Szent Istváné díszíti. Talapzatának két oldalán a király uralkodásának nevezetes eseményeit domborműveken örökítették meg (Stróbl Alajos, Schulek Frigyes, 1906). A templomnak festői keretet biztosító Halászbástya (Schulek Frigyes, 1902) sohasem szolgált valós védelmi célokat, bár nevét a vár e szakaszának védelméről gondoskodó halászcéhről kapta. Hét tornya a honfoglaló hét vezért szimbolizálja.
A Hess András téren volt az első magyarországi könyvnyomda (1472). A török elleni harcokat anyagiakkal is támogató XI. Ince pápa szobra Buda felszabadításának 250. évfordulójára készült (Damkó József, 1936). Itt állott a XIII. században épített domonkos kolostor. Tornya homlokfalán Mátyás király Bautzenben (Németország) lévő domborművének másolatát helyezték el. A Hilton Szálló e kolostor köré épült, a régmúlt és a mai kor építészeti harmóniáját teremtve meg.
A Dominikánus Udvar, a Romtemplom és a hotel közötti nyitott udvar adottságánál fogva páratlan panorámával, és exkluzív koncertek, kamaraoperák egyedi helyszíneként szolgál.
„Ajánlott” fotós téma a szálló üveghomlokzatán visszatükröződő Halászbástya. A Várnegyed hangulatos utcácskáin, vagy a Palotanegyedben sétálva szinte minden épületen találhatunk látni- és fotóznivalót: középkori falrészletet, régi címert, barokk kacskaringót, intim hangulatú belső udvart, vagy legalább egy különleges ajtót, ablakot. Hamar belátni, hogy a Vár nemcsak a Szentháromság térből áll! Érdemes végigsétálni a Tárnok, Fortuna vagy Úri utcán a Kapisztrán térig, majd vissza a Palotanegyedhez, melybe díszes kapun át juthatunk.
Ha időnk és pénztárcánk engedi, térjünk be a Baltazár Étterembe legalább egy kávéra. A hely egy családi intézmény, gasztronómiai élményközpont a maga barátságos, befogadható és nem kihívó módján. Kis ékszerdoboz − hotellel kiegészülve.
A Kapisztrán téren érdemes felkapaszkodni a középkori Magdolna- vagy Helyőrségi templomnak (jelenleg magánvállalkozásban működő), mai nevén BudaTower tornyába, nemcsak azért, hogy közvetlen közelből hallgassuk a rendszeresen felcsendülő harangjátékot, hanem a nagyszerű kilátásért is. További érdekesség itt az első keresztény magyar király, Szent István és Gizella királyné megrendelésére készült koronázási palást, melynek eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Rieger Tibor szobrászművész a dombormű-változattal nem egy az egyben másolja, hanem térben jeleníti meg az eredetileg sík ábrázolásokat.
A Hadtörténeti Múzeum hatalmas épülettömbje zárja a várnegyed északnyugati oldalát. Udvarán nyaranta előadásokat rendeznek gyerekeknek és felnőtteknek.
A Világörökséghez tartozó budai Palotanegyed területén az első erődítményt IV. Béla építtette a tatárjárás után, 1247 körül. A török hódoltságig itt volt a magyar királyok székhelye. Mivel az Árpád-ház kihalása után Károly Róbert a budai patríciusok ellenséges magatartása miatt Visegrádról kormányozta az országot, csak a XV. sz.-ban, Zsigmond uralkodása alatt növekedett európai hírű várrá a budai.
Ma a budai Palotanegyed a főváros egyik legjelentősebb kulturális központja. Itt kapott helyet a magyarországi képzőművészet átfogó gyűjteménye, a Magyar Nemzeti Galéria (2021-ben a Ligetbe költöztetik a tervek szerint.)
Friss Palota ennek az először 1439-ben említett épületcsoportnak a neve. Ekkor épült a király halála miatt félbemaradt Csonka-torony is. A palotát Mátyás már csak díszítéseiben és berendezésében tudta gazdagítani. 1541-ben a törökök foglalták el, de tűzvész, földrengés és járványok is sújtották. Mária Terézia újjáépíttette és kibővíttette (Franz Anton Hillebrandt, 1770) – részben a még megmaradt középkori maradványok elbontása révén. XIX. sz.-i újbóli bővítéséhez Ybl Miklós tervei alapján kezdtek hozzá. Az építész halála után Hauszmann Alajos (1895) a Dunára néző szárnyat kétszeresére, 304 méteresre hosszabbította, s a homlokzat középrészének hangsúlyozását kupolával oldotta meg.
A Budapesti Történeti Múzeum őrzi a régi királyi palota feltárt maradványainak építészeti emlékei között az Anjou-kori szobortöredékeket. A palotanegyedhez kúszik fel a Clark Ádám térről induló Sikló.
A hatalmas épületek által körülzárt udvarokon, a parkosított Szent György téren és a várból a Clark Ádám térre vezető út mentén rendezik meg nyaranta, augusztus 20-a környékén a Mesterségek Ünnepét (kézművesek vásárát), és szeptember elején a Budapest Borfesztivált.
Az 1870-ben megnyitott és 1986-ban felújított Budavári Sikló 95 m hosszú, 48 százalékos emelkedésű sínpályáján két, lépcsős szerkezetű kocsi viszi a város panorámájának páratlan látványáért felszálló – és a Vár-hegy meghódításának könnyebbik módját választó – utasokat. A panorámában gyönyörködhetünk a palota előtti térről, a Savoyai Jenő lovas szobrát (Róna József, 1899) körbeölelő kőpárkánytól, és a Halászbástyáról is.
A Vár-hegy alatti 350 m-es alagút építésekor a hegy átfúrása hét és fél hónapig tartott. (Clark Ádám, 1857). A rossznyelvek szerint csak azért építették, hogy borús időben bele lehessen tolni a Lánchidat! A kivitelezőről elnevezett téren, a Sikló végállomásánál a „0” kilométerkő (Borsos Miklós) a kiindulópontja – a 8-as számú kivételével – az ország főútvonalainak. A kiindulási pont már korábban is létezett, eredetileg a királyi palota küszöbe volt állítólag, aztán került ide, a Vár tövébe.
A Világörökségnek – a Vár-hegy és palotanegyede mellett – része a Duna-part is, épületeivel és panorámájával.
A vár alatti városrész – a Víziváros – egyik vonzereje éppen a felső rakpart sétánya, csodálatos rálátással a pesti partra. A sétány egyik fele kerékpárút is, része annak a több száz kilométer hosszú budapesti úthálózatnak, mely a bicikliseket segíti.
A Bubi közbringarendszer olyan közlekedési lehetőség Budapesten, mely több mint 100 gyűjtőállomásból és közel 1500 kerékpárból áll. Igénybe vehető 24 órástól egy évig terjedően többféle jeggyel és bérlettel, regisztráció után. Célja, hogy a kerékpáros közlekedés feltételeinek javításával egyre többen válasszák rövid városi utazásaikhoz, vagy akár városnézéshez is, alternatívaként a biciklit. Lehet persze, hogy valaki inkább a közösségi autóbérlési lehetőségekre, vagy az elektromos rollerre szavaz!
Az 1875−1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség részeként megújult (2014), s a veszélyeztetett, hányatott sorsú műemléképület a budai Duna-part egyik ékességévé és jelentős fővárosi rendezvények színhelyévé vált.
