Baja városképe háromszáz év történetének lenyomata. A török kiűzésekor pusztasággá változott a folyóparti település, csak természeti értékeit őrizhette meg: vízben, halban, vadban, legelőkben gazdag maradt. S mindezek révén idővel újjáéledt, s lett mára csöndes, békés állomása Európa egyik legforgalmasabb „országútjának”, a Dunának.
Horvát, dalmát, szerb és német mesteremberek, kereskedők özönlöttek ide és egyetlen évtized alatt városi rangot szereztek maguknak. A XIX. sz. elején Pest után Baja volt a legnagyobb gabonarakodóhely az országban. Mozgalmas vásárain ezrek fordultak meg és óriási értékek cserélődtek. A városszerkezetet az itt összefutó kalocsai, halasi, szegedi, szabadkai, zombori kereskedelmi útvonalak és a dunai átkelőhely alakították. A város hangulatát pedig egy rettenetes pusztítás, az 1840-es tűzvész, amely után Baja nyugalmas, klasszicista hangulatú városként épült újjá néhány szép barokk, majd eklektikus emlékkel.
Baja szíve a Szentháromság téren lüktet. Egyik oldalán messzire ellátni a Sugovica magas partjáról. Három oldalát a város legszebb épületei, az eredetileg barokk, ma neoreneszánsz városházával szomszédos eklektikus és klasszicista polgárházak zárják le. A folyóra nyíló, bazaltkockákkal lóhere formában kirakott, nyüzsgő térhez hasonló nincs is Magyarországon. Aligha véletlenül szolgál természetes díszletként annyi magyar filmben!
A város szűk, kanyargó utcák szövete is – szorosan egymáshoz simuló polgárházakkal, kis terecskékkel, templomokkal, öreg utcákkal és házakkal, kovácsoltvas kerítésekkel és díszekkel. Kevés kisváros őrzi ma így Magyarországon a régi városiasság külső jeleit – szomszédságában a nagyvárosi tágassággal, elegáns vendégfogadó- és pihenőhelyekkel.
Baja díszes templomai – a ferences rendé a Bartók Béla úton, a Szent Péter Pálnak szentelt a Szent Imre téren és a Szerb „nagy” templom a Táncsics Mihály utcában – felekezetek, rendek és népek közös boldogulásának emlékei.
A város alá hajló folyóág – a Sugovica – gyönyörű szigetet ölel körül. E védett „botanikus kertben” minden az ember örömét, kényelmét, testi-szellemi-lelki harmóniájának helyreállítását szolgálja. Itt alakult ki Baja turizmusának központja, a Duna–Rajna–Majna vízi út fontos kikötőjével. A Petőfi-szigeten Turisztikai Központot hoztak létre, 4-500 személyes rendezvényeknek és a fesztiváloknak lett fogadóbázisa. Itt kapott helyet a Baja múltját bemutató kiállítótér és a kerékpárkölcsönző is.
Beszédes e Duna menti város nagy fiainak arcképcsarnoka. Türr István Garibaldi híres tábornoka, a Korinthoszi-csatorna egyik építője is, Jelky András világjáró szabólegény, akinek életleírása ma is a fiatalok kedvelt olvasmánya. A „bajai panteon” nagy alakja az 1848-as honvédtábornok, Mészáros Lázár. Ez a város fogadta be örökre az erdélyi születésű festőt, Nagy Istvánt. Nevüket utcák, terek, közintézmények viselik. Türr István a névadója a város múltját bemutató múzeumnak (Deák Ferenc u. 1.), itt van emlékkiállítása is. Nagy István nevét viseli a városi képtár (Arany János u. 1.). A Jelky Andrásról készült Medgyessy Ferenc-szobor – a világjáró nevét viselő téren – Baja jelképévé vált.
A viharos magyar „családregények” között ritkaságszámba megy, hogy egész festődinasztia – id. és ifj. Éber Sándor és Éber Anna – életművében lehet gyönyörködni abban a házban, ahol életüket leélték (Jókai u. 19.). A város mai mindennapjaiban főszereplővé lett a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (Novák István, Duna u. 33.), mely iskola is.
Magyarországon kétféle halászlé vetélkedik megízlelői kegyeiért: a szegedin kívül a bajai. (És olykor a tokaji, ún. korhely halászlé is esélyesnek látszik…) A Bajai Halfőző Fesztiválon minden év július második szombatján közel 2000 bográcsban fő a kedvelt halétel a Szentháromság téren és a környező utcákban.
Tavasztól őszig a hét minden napján indul óránként a PiriPonty városnéző kisvonat az azonos nevű Játszóház elől (Tóth Kálmán tér 4.) a Belváros−Türr-kilátó−Sugovica part−Petőfi sziget–Szentháromság tér útvo-
nalon.
A kerékpárosokat segíti a Baja fő látnivalóit összekötő, az EuroVelo 6 európai kerékpáros útvonalhoz közvetlenül kapcsolódó, illetve a gemenci tájegység területét is érintő, összefüggő kerékpárút. A Gemenc Vándorpont a Türr István-híd bajai hídfőjénél várja a városba érkező kerékpáros és gyalogos túrázókat és a Gemenc sétahajó utasait. A vízitúrázók is számíthatnak a dunai fogadóállomásra, vízi eszközöket kölcsönözhetnek. Minden nyáron sétahajó indul a Duna-partról.
