Fénykorát Grassalkovich I. Antal – Mária Terézia kegyeltje – idején élte. Az uradalom mintagazdasága alapozta meg a mai agrárközpont, az egyetem és a kutatóintézetek létrejöttét. A két világháború közötti nyaralóközpont műemlékeinek sora és hangulatos városközpontja is áldozatul esett az 1950-es évek panelépítkezésének. 

A Királyi kastély (Szabadság tér 1.) a magyar barokk építészet egyik legjelentősebb alkotása (Mayerhoffer András, 1744–1750). A XVIII. sz.-i bővítést követően végső formáját Ybl Miklós tervei alapján kapta, amikor a magyar állam koronázási ajándékként Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta. 1920-tól Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt. A nyári lovarda területén – ahol Sissy lovagolt – egy küszöbön álló luxus-
szálloda-építéssel teremtenek alkalmat arra, hogy rekonstruálják az egykori sörházat, kocsiszínt és az udvarmesteri házat. 

Grassalkovich idején is érték veszteségek a várost: a lebontatott református templom helyén épült a háromboltszakaszos, barokk kastélykápolna (1750) Nepomuki Szent Jánost ábrázoló főoltár-képpel, a hátsó falon Grassalkovich Antal velencei mozaikképével. Vele egykorúak a Szabadság tér Mária-oszlopának domborművei is (Martin Vogel, 1749). 

A Gödöllői Királyi Kastélymúzeumban 1996 óta látogathatók – vezetéssel – Erzsébet királyné és Ferenc József rekonstruált szobái és szalonjai. A felújított Barokk színház az egyetlen megmaradt, ún. kulisszás rendszerű barokk kori teátruma az országnak. A kastély programszervezői mindig előállnak valami különlegessel, ezek közül az októberi Nemzetközi Hárfaversenyt ajánljuk.

A kastélypark egyetlen ma is álló barokk építménye a Királydombi pavilon (a kastélytól 200 m) a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A történelem viharai után az épületet 2002-ben állították helyre, a képsorozatot fotótechnikával reprodukálták. (Múzeumi belépőjeggyel, kísérővel látogatható.) Magát az Erzsébet-parkot az erdészet kezdte telepíteni 1898-ban, ma védelem alatt áll. Az Erzsébet királyné szobra (Róna József, 1901) mögötti dombot 63 megye földjéből emelték, nem csupán Szent István szobrának (Zala György) talapzatául, hanem jelképként is. A parkban a barokk Kálvária (Mayerhoffer János, 1771–1775) üreges belseje – praktikus megoldással – víztározót rejt. 

A premontrei rend neobarokk gimnáziumába költözött (Kertész Róbert és Sváb Gyula, 1922–1928) a Szent István Egyetem – korábbi nevén Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE). Az új szárny 1964-ben épült – nagytermében Európa legnagyobb bronz domborművével, Amerigo Tot a Mag apoteozisa c. alkotásával (Páter Károly u. 1.). 

A XIX–XX. sz. fordulóján Gödöllőn alakult ki a magyaros szecesszió stílusirányzat, az ún. Gödöllői iskola legmarkánsabb és legtehetségesebb követőiből a Művésztelep. Kőrösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Torockay Wigand Ede művei és a művésztelep dokumentumai – több más kiállítással együtt – a Gödöllői Városi Múzeumban láthatók. Különleges a gyűjtőköre az előzetes jelentkezéssel látogatható Méhészeti Gyűjteménynek (Isaszegi út) és a Tessedik utcai Agrártörténeti Műszaki Gyűjteménynek. 

A Világbéke Gongjának nevezik azt a két méter átmérőjű, 150 kg-os bronz ütőhangszert, melyet a városháza előtt állítottak fel (2008, Djuyoto Suntani) indonéziai adományként arra emlékezve, hogy Gödöllő az elsők között segítette a cunami sújtotta országokat. 

Gödöllőt 1911-ben érte el a meghosszabbított Budapest–Kerepes HÉV-vonal (újabban hév-vonal), addig a királyi család kedvéért „eltérített” vasútvonal kötötte össze a fővárossal.

A kastélyhoz közeli vasútállomás királyi várótermét Ybl Miklós tervezte, eredeti pompájában állították helyre (2011).

Jobbára kutatási célokat szolgál a több mint 300 hektáros arborétum (Isaszegi út), egy része azon-ban, mely park jellegű, látogatható.

A Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyőt 1249-ben említi először oklevél. A XVIII. sz. óta búcsújáró és zarándokhely. Kegytemplomát a mai 30-as út mellett a földbirtokos Grassalkovich I. Antal és felesége építtette (Mayerhoffer János, 1762–1769). Az eredetileg erre a helyre szánt Lorettói kápolna alapozásakor találták a Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló, XIII. sz.-i szobrocskát. A rövid idő alatt csodatévő hírt szerzett kegyszobornak Grassalkovich brilliánsokkal díszített, ezüst szekrénykét készíttetett és 1763-ban a templom főoltárára helyeztette. A kriptában, a Grassalkovich család temetkezési helyén a tumbát Johann Georg Dorfmeister készítette (1772).

A máriabesnyői templomot 1992-ben a pápa a basilica minor rangra emelte. 

A közeli Babati-völgyben az egykori Grassalkovich-
istállókastélyt M. Casagrande domborművei díszítik. (Kívülről tekinthető meg.) A régi 30-as út mai vándorait a Petőfi-forrásnál a Csinto Hostel marasztalja pihenőre.